Proverbi 19

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Melior est pauper, qui ambulat in simplicitate sua, quam qui torquet labia et est insipiens.	1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.
2 Ubi non est scientia animae, non est bonum; et, qui festinus est pedibus, offendit.	2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.
3 Stultitia hominis supplantat gressuseius, et contra Deum fervet animo suo.	3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!
4 Divitiae addunt amicos plurimos; pauper autem ab amico suo separatur.	4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.
5 Testis falsus non erit impunitus; et, qui mendacia loquitur, non effugiet.	5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.
6 Multi blandiuntur faciei potentis, et omnes amici sunt dona tribuenti.	6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.
7 Omnes fratres hominis pauperis oderunt eum, insu7per et amici procul recesserunt ab eo; qui tantum verba sectatur, nihil habebit.	7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.
8 Qui autem possessor est mentis, diligit animam suam, et custos prudentiae inveniet bona.	8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.
9 Falsus testis non erit impunitus; et, qui loquitur mendacia, peribit.	9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.
10 Non decent stultum deliciae, nec servum dominari principibus.	10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.
11 Doctrina viri mitigat iram eius, et gloria eius est iniqua praetergredi.	11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.
12 Sicut fremitus leonis ita et regis ira, et sicut ros super herbam ita et gratia eius.	12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.
13 Calamitas patris filius stultus; et tecta iugiter perstillantia litigiosa mulier.	13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.
14 Domus et divitiae hereditas patrum, a Domino autem uxor prudens.	14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.
15 Pigredo immittit soporem, et anima dissoluta esuriet.	15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.
16 Qui custodit mandatum, custodit animam suam; qui autem neglegit viam suam, mortificabitur.	16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.
17 Feneratur Domino, qui miseretur pauperis, et vicissitudinem suam reddet ei.	17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.
18 Erudi filium tuum, dum spes est; ad interfectionem autem eius ne ponas animam tuam.	18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!
19 Qui impatiens est, sustinebit multam; et, si eum abripere vis, aliud appones.	19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!
20 Audi consilium et suscipe disciplinam, ut sis sapiens in novissimis tuis.	20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!
21 Multae cogitationes in corde viri, voluntas autem Domini permanebit.	21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!
22 Desiderabile in homine est misericordia eius; et melior est pauper quam vir mendax.	22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.
23 Timor Domini ad vitam, et in plenitudine commorabitur absque visitatione mali.	23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.
24 Abscondit piger manum suam in catino nec ad os suum applicat eam.	24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.
25 Derisore flagellato vel parvulus sapientior erit; si autem corripueris sapientem, intelleget disciplinam.	25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.
26 Qui affligit patrem et fugat matrem, filius inhonestus et ignominiosus.	26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.
27 Acquiesce, fili, ut audias doctrinam nec erres a sermonibus scientiae.	27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!
28 Testis iniquus deridet iudicium, et os impiorum devorat iniquitatem.	28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.
29 Paratae sunt derisoribus virgae, et plagae stultorum corporibus.	29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.