Proverbi 1

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Parabolae Salomonis filii David regis Israel	1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai
2 ad sciendam sapientiam et disciplinam, ad intellegenda verba prudentiae;	2 a bölcsesség és fegyelem tanulására,
3 ad suscipiendam eruditionem doctrinae, iustitiam et iudicium et aequitatem,	3 az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére,
4 ut detur parvulis astutia, adulescenti scientia et recogitatio.	4 hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság.
5 Audiat sapiens et addet doctrinam, et intellegens dispositiones possidebit:	5 A bölcs, ha hallgatja, még bölcsebb lesz, s az értelmes útmutatást nyer,
6 animadvertet parabolam et allegoriam, verba sapientium et aenigmata eorum.	6 behatol a mondás és rejtvény értelmébe, a bölcsek igéibe és fogós kérdéseibe.
7 Timor Domini principium scientiae. Sapientiam atque doctrinam stulti despiciunt.	7 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A balgák a bölcsességet és az intést megvetik.
8 Audi, fili mi, disciplinam patris tui et ne reicias legem matris tuae,	8 Figyelj, fiam, atyád intelmére, s el ne hagyd anyád tanítását,
9 quia diadema gratiae sunt capiti tuo, et torques collo tuo.	9 mert az díszes koszorú a fejedre, és ékes lánc a nyakadba!
10 Fili mi, si te lactaverint peccatores, ne acquiescas eis.	10 Fiam, ha bűnösök csábítanak, ne engedj nekik,
11 Si dixerint: “ Veni nobiscum, insidiemur sanguini, abscondamus tendiculas contra insontem frustra;	11 ha azt mondják: »Jöjj velünk, leselkedjünk vér után, rejtsünk el ok nélkül csapdát az ártatlan ellen!
12 deglutiamus eos sicut infernus viventes et integros quasi descendentes in lacum:	12 Nyeljük el élve, mint az alvilág, és egészen, mint a sírba szállót,
13 omnem pretiosam substantiam reperiemus, implebimus domos nostras spoliis;	13 szerzünk majd mindenféle drága jószágot, megtöltjük házainkat zsákmánnyal!
14 sortem mitte nobiscum, marsupium unum sit omnium nostrum ”;	14 Vesd tehát közöttünk sorsodat, mindannyiunknak egy legyen erszénye!«
15 fili mi, ne ambules cum eis, prohibe pedem tuum a semitis eorum.	15 Fiam, ne menj velük egy úton, tartóztasd lábadat ösvényüktől,
16 Pedes enim illorum ad malum currunt et festinant, ut effundant sanguinem.	16 mert lábuk gonoszra siet és vérontásra rohan!
17 Frustra autem iacitur rete ante oculos pinnatorum.	17 Azonban hiába állítanak fel hálót a madarak szeme előtt,
18 Ipsique contra sanguinem suum insidiantur et moliuntur fraudes contra animas suas.	18 ők is csak saját vérük ellen leselkednek, önmaguknak vetnek tőrt.
19 Sic semitae omnis ad rapinam intenti: animam ipsius possidentis rapiunt.	19 Ilyen minden kapzsi útja: elveszi gazdája életét.
20 Sapientia foris praedicat, in plateis dat vocem suam,	20 A bölcsesség úton-útfélen szónokol, a tereken hallatja hangját,
21 in capite viarum frequentium clamitat, in foribus portarum urbis profert verba sua:	21 lármás utcafőkön kiált, a városkapuk nyílásánál szólal meg és mondja:
22 “ Usquequo, parvuli, diligitis infantiam, et derisores sibi derisionem cupient, et imprudentes odibunt scientiam?	22 »Ti dőrék! Meddig kedvelitek a dőreséget, s a bolondok meddig kívánják, ami nekik ártalmas, s a balgák meddig gyűlölik a belátást?
23 Convertimini ad correptionem meam; en proferam vobis spiritum meum et ostendam vobis verba mea.	23 Térjetek meg feddésemre! Íme, kiöntöm nektek lelkemet, tudtul adom nektek igéimet:
24 Quia vocavi, et renuistis, extendi manum meam, et non fuit qui aspiceret;	24 mivel szóltam, és vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, és nem volt, aki odanézzen,
25 despexistis omne consilium meum et increpationes meas neglexistis.	25 semmibe sem vettétek összes tanácsomat, és nem törődtetek feddésemmel:
26 Ego quoque in interitu vestro ridebo et subsannabo, cum terror vobis advenerit,	26 én is nevetek majd romlástokon, gúnyolódom, ha rátok jön, amitől féltek,
27 cum irruerit ut procella terror, et interitus quasi tempestas ingruerit, quando venerit super vos tribulatio et angustia ”.	27 ha hirtelen baj szakad rátok, romlástok ott terem, mint a fergeteg, és eljön rátok a szükség és a szorongás!«
28 Tunc invocabunt me, et non exaudiam, instanter quaerent me et non invenient me,	28 Akkor hívnak majd engem, de nem hallom, keresnek hajnalban, de meg nem lelnek.
29 eo quod exosam habuerint disciplinam et timorem Domini non elegerint	29 Mivel gyűlölték a tudást, és nem fogadták be az Úr félelmét,
30 nec acquieverint consilio meo et despexerint universam correptionem meam.	30 nem hajlottak tanácsomra, és megvetették minden intelmemet:
31 Comedent igitur fructus viae suae suisque consiliis saturabuntur.	31 bizony, enni fognak útjuk gyümölcséből, és jóllaknak saját terveikből!
32 Aversio parvulorum interficiet eos, et securitas stultorum perdet illos.	32 Mert a balgákat megöli elpártolásuk, s a dőréket elveszíti szerencséjük.
33 Qui autem me audierit, absque terrore requiescet et tranquillus erit timore malorum sublato.	33 Aki azonban rám hallgat, bátorságban lakik, és bővelkedik baj félelme nélkül.