Primo libro delle Cronache 16

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Portata adunque l'arca di Dio, la collocarono in mezzo al Tabernacolo che David aveva teso, e offersero olocausti e ostie pacifi che dinanzi a Dio.	1 Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.
2 Quando David ebbe finito di offrire gli olocausti e le ostie pacifiche, benedisse il popolo nel nome del Signore,	2 Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,
3 e distribuì a ciascuno in particolare, tanto agli uomini che alle donne, una torta di pane, un pezzo di carne di bue arrostita e del fior di farina fritta coll'olio.	3 és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.
4 E stabilì dei leviti dinanzi all'arca del Signore, a prestare servizio, a ricordare le sue opere, a glorificare e lodare il Signore Dio d'Israele.	4 A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:
5 Asaf era il primo, Zaccaria il secondo, venivan poi Iahiel, Semiramot, Iehiel, Matatia, Eliab, Banaia, Obededom: Iehiel per suonare i salteri e le lire; Asaf per suonare i cembali;	5 Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,
6 Banaia e Iaziel sacerdoti per suonare in ogni tempo la tromba dinanzi all'arca dell'alleanza del Signore.	6 Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.
7 In quel giorno David costituì Asaf primo cantore per cantare coi suoi fratelli le lodi del Si­gnore.	7 Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:
8 Lodate il Signore, invocate il suo nome, fate conoscere fra i popoli le sue opere.	8 »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.
9 A lui cantate, a lui salmeggiate, e raccontate tutte le sue maraviglie.	9 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.
10 Lodate il suo santo nome, si rallegri il cuore di coloro che cercano il Si­gnore:	10 Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.
11 cercate il Signore e la sua forza, cercate sempre la sua faccia.	11 Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.
12 Ricordatevi delle maraviglie da lui fatte, dei suoi prodigi, dei giudizi della sua bocca,	12 Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,
13 voi, o posterità d'Israele suo servo, o figli di Giacobbe suo eletto.	13 ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.
14 Egli è il Signore nostro Dio; rende giustizia su tutta la terra,	14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.
15 Ricordatevi in eterno del suo patto della parola che ha ordinato per mille generazioni,	15 Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,
16 del suo patto con Abramo, del suo giuramento con Isacco.	16 szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.
17 Lo confermò a Giacobbe come legge, come patto eterno per Israele,	17 Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,
18 dicendo: « A te darò il paese di Canaan, come parte della vostra eredità ».	18 mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’
19 Quando eran pochi di numero, un pugno e stranieri nel paese,	19 Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,
20 e passavan di gente in gente e da un regno ad un altro popolo,	20 s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,
21 egli non permise a nessuno d'inquietarli, anzi a causa di loro punì dei re.	21 senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,
22 « Non toccate i miei unti, non fate del male ai miei profeti ».	22 mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’
23 Voi di tutta la terra, cantate al Signore, annunziate di giorno in giorno la sua salvezza,	23 Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,
24 raccontate fra le genti la sua gloria, le sue maraviglie fra tutti i popoli;	24 beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.
25 sperchè il Signore è grande e degno d'infinita lode, più terribile di tutti gli dèi:	25 Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,
26 tutti gli dèi dei popoli non sono che idoli; ma il Signore ha fatto i cieli.	26 mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.
27 La gloria e la magnificenza gli stan davanti, la forza e la gioia sono ov'è lui.	27 Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.
28 Date al Si­gnore, o famiglie dei popoli, date al Signore gloria e potenza,	28 Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,
29 date al Signore la gloria dovuta al suo nome, portate un sacrifizio e venite al suo cospetto, adorate il Signore in santo decoro.	29 ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.
30 Tremi dinanzi alla sua faccia tutta la terra; perchè fu lui che diede stabili fondamenti all'universo.	30 Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.
31 Giubilino i cieli ed esulti la terra, si dica fra le nazioni: « Regna il Signore! »	31 Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’
32 Rumoreggi il mare con tutto quel che contiene, esultino i campi con tutto quello che in essi si trova.	32 Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.
33 Allora le piante della foresta canteranno lodi dinanzi al Signore, perchè è venuto a giudicare la terra.	33 Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.
34 Date gloria al Signore, perchè egli è buono, perchè dura in eterno la sua misericordia.	34 Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,
35 E dite: « Salvaci, o Dio nostro salvatore, raccoglici e liberaci dalle nazioni, affinchè possiamo dar gloria al tuo santo nome ed esultare nei tuoi cantici ».	35 s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.
36 Benedetto il Si­gnore Dio d'Israele d'eternità in eternità e tutto il popolo dica: « Amen » e l'inno al Signore.	36 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«
37 Poi David lasciò lì, davanti all'arca dell'alleanza del Signore, Asaf e i suoi fratelli, a prestar di continuo servizio dinanzi all'arca, ogni giorno, e ciascuno a suo turno;	37 Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.
38 Obededom e i suoi fratelli, in numero di sessantotto: Obededom, figlio d'iditun, e Hosa li fece portinai.	38 Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.
39 Pose il sacerdote Sadoc e i suoi fratelli sacerdoti davanti al Tabernacolo del Si­gnore, sull'alto luogo che era in Gabaon,	39 Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,
40 a offrire continuamente, mattina e sera, olocausti sopra l'altare degli olocausti, secondo tutto quello che sta scritto nella legge del Signore prescritta a Israele.	40 hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.
41 Dopo lui eran Heman, Iditun e gli altri scelti nominata mente a « lodare il Signore, perchè la sua misericordia è in eterno ».	41 Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,
42 Heman e Iditun suonavano la tromba e battevano i cembali, toccavano tutti gli strumenti musicali per cantare al Signore. I figli d'Iditun li fece portinai.	42 Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.
43 Tutto il popolo se ne tornò a casa sua, e anche David, per benedire anche la sua casa.	43 Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.