Proverbi 17

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Meglio un tozzo di pan secco in buona allegria, che una casa piena d'imbandigioni con discordia.	1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.
2 Il servo saggio dominerà sui figli stoltie dividerà l'eredità con i fratelli.	2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.
3 Come l'argento si prova al fuoco e l'oro al fornello, così il Signore prova i cuori.	3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.
4 Il malvagio ubbidisce alla lingua iniqua, e l'impostore dà retta alle labbra bugiarde.	4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.
5 Chi disprezza il povero, oltraggia il suo fattore, e chi gode della rovina altrui, non andrà impunito.	5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.
6 Corona dei vecchi, i figli dei figli, e gloria dei figli, i loro padri.	6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.
7 Non s'addice all'ignorante un linguaggio ricercato, nè al principe, un labbro mendace.	7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.
8 Gemma preziosissima è l'attesa di chi sta in aspettazione, dovunque si volge, si regola con attenzione.	8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.
9 Chi cela il fallo procaccia amicizie e chi lo ridice, separa gli amici.	9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.
10 Più giova una correzione al prudente, che cento legnate allo stolto.	10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.
11 Il malvagio cerca sempre sedizioni, ma un angelo crudele gli sarà inviato contro.	11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.
12 Meglio imbattersi in un'orsa derubata de' suoi nati, che nello stolto abbandonato alla sua stoltezza.	12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.
13 Chi rende male per bene, non vedrà mai la sventura uscire di casa sua.	13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.
14 Quei che dà la stura all'acqua gli è quei che dà principio alla rissa e poi si ritira, prima di soffrire oltraggio.	14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.
15 Chi assolve l'empio e chi condanna il giustosono entrambi in abominio a Dio.	15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.
16 Che giova allo stolto aver ricchezze, se non può comperare la saggezza? Chi innalza la propria casa cerca rovina, e chi ricusa d'imparare cadrà nel male.	16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.
17 Chi è amico, ama sempre: e il fratello si esperimenta nelle avversità.	17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!
18 Lo stolto si frega le mani, quando entra mallevadore per l'amico.	18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.
19 Chi medita discordie, ama le risse, e chi alza la porta, cerca rovina.	19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.
20 Chi è di cuor perverso, non troverà bene e chi ha lingua raggiratrice cadrà nei guai.	20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.
21 Nato è lo stolto a sua confusione, e neanche il padre si rallegrerà dello scemo.	21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!
22 L'animo allegro fa buon sangue e lo spirito triste secca le ossa.	22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.
23 L'empio riceve doni di sotto mano, per sovvertire le vie della giustizia.	23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.
24 Sul volto del prudente riluce la sapienza; gli occhi degli stolti errano all'estremità della terra.	24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.
25 Figlio stolto cruccio del padre, e dolore della madre che lo generò.	25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.
26 Non è bene danneggiare il giusto, nè colpire un principe che rettamente giudica.	26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.
27 Chi modera i suoi discorsi è saggio ed accorto, e l'uomo che sa è di spirito riserbato.	27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.
28 Anche lo stolto se tacerà sarà creduto saggio, e intelligente, se chiuderà le labbra.	28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.