Salmi 73

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Ode di Asaf. Perchè, o Dio, [ci] hai rigettato per sempre?[perchè] divampa il tuo furore contro le pecorelle del tuo pascolo?	1 Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek!
2 Ricordati del popol tuo, che t'acquistasti da principio, [e] riscattasti [per farne] la tribù della tua eredità, [ricordati del] monte Sion, sul quale tu hai posto la tua sede!	2 Az én lábam mégis majdnem megingott, majdnem megtántorodott lépésem,
3 Alza le tue mani sulle superbie loro per sempre: quanti danni ha fatto il nemico nel santuario!	3 mert elfogott a kérkedőkkel szemben az irigység, amikor a bűnösök jólétét láttam.
4 Si son gloriati i tuoi odiatori in mezzo [al luogo] della tua solennità, v'han posto ad insegna le loro insegne	4 Hisz nincs akadály az útjukban, testük egészséges és kövér.
5 - stolti che furono! - proprio all' ingresso, su in alto. Quasi [fossero] in una selva d'alberi, con le scuri	5 Nem viselik a halandók nyomorúságát, az embereket sújtó csapások nem érik őket.
6 han spezzato le sue porte a un tempo, con la scure e l'ascia [le] hanno abbattute!	6 Ezért kevélység a nyakláncuk, és az erőszakosság mint köntös borítja őket.
7 Han messo a fuoco il tuo santuario, han profanato e atterrato il tabernacolo del tuo nome!	7 Mintha a zsírjukból fakadna a gonoszság, úgy tör elő szívükből a gondolat.
8 Han detto in cuor loro tutta la loro schiatta:«Sopprimiamo tutte le feste di Dio di sulla terra!».	8 Álnokságot terveznek és gúnyolódnak, fennhéjázva erőszakot hirdetnek.
9 Le nostre insegne non le vediamo [più], non c'è più un profeta, nè c'è alcuno tra noi che sappia sino a quando [tutto ciò avrà a durare].	9 Felnyitják szájukat az ég ellen, és jártatják nyelvüket a földieken.
10 Sino a quando, o Dio, bestemmierà il nemico, [e] l'avversario schernirà sempre il tuo nome?	10 Ezért magasan ülnek és a víz árja nem éri el őket.
11 Perchè allontani la tua mano, e la tua destra [non trai fuori] dal tuo seno mai?	11 Azt mondják: »Hogy lenne erre gondja Istennek, hogy is lenne tudomása erről a Fölségesnek?«
12 Ma Dio è il nostro re da' secoli antichi, ha fatto [prodigi di] salvezza in mezzo alla terra!	12 Íme, ők bűnösök, életük folyamán mégis bővelkednek, és megsokszorozzák gazdagságukat.
13 Tu rassodasti con la tua potenza il mare, tu stritolasti il capo de' draghi nelle acque.	13 Azt gondoltam: »Hiába tartottam hát tisztán szívemet, mostam kezem az ártatlanságban,
14 Tu spezzasti la testa del drago [marino] e la desti in pasto alle bestie del deserto.	14 hisz mindennap ostort szenvedek, és fenyíték ér minden reggel!«
15 Tu facesti scaturire le fonti e i torrenti, tu seccasti i fiumi perenni.	15 De ha azt mondanám: »Én is úgy beszélek, mint ők!«, íme, árulója lennék fiaid nemzetségének.
16 Tuo è il giorno e tua è la notte, tu hai creato la luna e il sole.	16 Gondolkoztam, hogy megértsem ezt, de nehéz volt nekem,
17 Tu hai fissato tutti i confini della terra; l'estate e l' inverno tu gli hai formati.	17 amíg be nem mentem Isten szentélyébe, és meg nem értettem végső sorsukat.
18 Ricordati di questo: il nemico ha bestemmiato il Signore, e un popolo stolto ha schernito il tuo nome!	18 Bizony, síkos talajra állítottad őket és romlásba veted.
19 Non abbandonare alle belve le anime a te fedeli, e le anime de' tuoi miseri non dimenticar per sempre.	19 Hogy elpusztulnak egy szempillantás alatt! Elvesznek a félelemtől.
20 Riguarda al tuo patto! Perchè gli [angoli più] oscuri della terra son pieni di covi di iniquità.	20 Mint ahogy az ébredő álma elenyészik, Uram, úgy tünteted el képüket, ha felkelsz.
21 L'oppresso non se ne torni via confuso!il misero e il bisognoso lodino il tuo nome!	21 Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet;
22 Sorgi, o Dio, sostieni la tua causa, ricorda gli oltraggi che ti si fan dallo stolto tutto il dì.	22 Esztelen voltam és értelmetlen, oktalan állatként viselkedtem előtted.
23 Non dimenticar le grida de' tuoi nemici, la superbia di quei che t'odiano cresce sempre!	23 De én mindenkor veled maradok, mert te megfogtad jobbomat.
	24 Tanácsoddal vezetsz, S aztán dicsőségre emelsz.
	25 Hiszen kim van az égben, és miben lelném a földön kedvemet rajtad kívül?
	26 Érje bár testemet, szívemet enyészet, szívem Istene s osztályrészem mindörökké az Isten.
	27 Mert akik eltávoznak tőled, íme, elpusztulnak, megsemmisíted mindazokat, akik hűtlenül elhagynak téged.
	28 Nekem azonban jó az Isten közelében, az Úrban, az én Istenemben bíznom, és hirdetnem minden művedet Sion leányának kapuiban.