Psalmen 107

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Danket dem Herrn, denn er ist gütig, denn seine Huld währt ewig.	1 ALLELUJA! Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
2 So sollen alle sprechen, die vom Herrn erlöst sind, die er von den Feinden befreit hat.	2 Így szóljanak azok, akiket megváltott az Úr, akiket megszabadított az ellenség kezéből,
3 Denn er hat sie aus den Ländern gesammelt, vom Aufgang und Niedergang, vom Norden und Süden.	3 s egybegyűjtött az országokból, napkeletről és nyugatról, északról és délről.
4 Sie, die umherirrten in der Wüste, im Ödland, und den Weg zur wohnlichen Stadt nicht fanden,	4 Kietlen pusztában bolyongtak, nem találtak utat lakott város felé.
5 die Hunger litten und Durst, denen das Leben dahinschwand,	5 Éhséget és szomjúságot szenvedtek, a lélek elepedt bennük.
6 die dann in ihrer Bedrängnis schrien zum Herrn, die er ihren Ängsten entriss	6 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
7 und die er führte auf geraden Wegen, sodass sie zur wohnlichen Stadt gelangten:	7 Ráterelte őket a helyes útra, és lakott városhoz jutottak.
8 sie alle sollen dem Herrn danken für seine Huld, für sein wunderbares Tun an den Menschen,	8 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,
9 weil er die lechzende Seele gesättigt, die hungernde Seele mit seinen Gaben erfüllt hat.	9 mert a szomjazók elteltek és az éhezőket eltöltötte minden jóval.
10 Sie, die saßen in Dunkel und Finsternis, gefangen in Elend und Eisen,	10 Sötétségben, a halál árnyékában ültek, vasra verve, nyomorban,
11 die den Worten Gottes getrotzt und verachtet hatten den Ratschluss des Höchsten,	11 mert ellene szegültek Isten szavának, és megvetették a Fölséges tanácsát.
12 deren Herz er durch Mühsal beugte, die stürzten und denen niemand beistand,	12 Ezért nyomorúsággal törte meg szívüket, elestek és nem volt, aki fölsegítse őket.
13 die dann in ihrer Bedrängnis schrien zum Herrn, die er ihren Ängsten entriss,	13 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
14 die er herausführte aus Dunkel und Finsternis und deren Fesseln er zerbrach:	14 Kihozta őket a sötétségből s a halál árnyékából, és összetörte bilincseiket.
15 sie alle sollen dem Herrn danken für seine Huld, für sein wunderbares Tun an den Menschen,	15 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,
16 weil er die ehernen Tore zerbrochen, die eisernen Riegel zerschlagen hat.	16 hogy összetörte az érckapukat, s összezúzta a vas-zárakat.
17 Sie, die dahinsiechten in ihrem sündhaften Treiben, niedergebeugt wegen ihrer schweren Vergehen,	17 Balgaságba estek gonoszságuk útján, nyomorba jutottak hamisságuk miatt.
18 denen vor jeder Speise ekelte, die nahe waren den Pforten des Todes,	18 Minden étket megutált a lelkük, s a halál kapuihoz közeledtek.
19 die dann in ihrer Bedrängnis schrien zum Herrn, die er ihren Ängsten entriss,	19 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
20 denen er sein Wort sandte, die er heilte und vom Verderben befreite:	20 Elküldte igéjét és meggyógyította őket, és kimentette őket a sírveremből.
21 sie alle sollen dem Herrn danken für seine Huld, für sein wunderbares Tun an den Menschen.	21 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,
22 Sie sollen ihm Dankopfer weihen, mit Jubel seine Taten verkünden.	22 mutassanak be neki hálaáldozatot, és hirdessék ujjongva tetteit.
23 Sie, die mit Schiffen das Meer befuhren und Handel trieben auf den großen Wassern,	23 Amikor hajókon tengerre szálltak, s a nagy vizeken kereskedtek,
24 die dort die Werke des Herrn bestaunten, seine Wunder in der Tiefe des Meeres	24 látták az Úr cselekedeteit, csodatetteit a tenger mélységeivel.
25 - Gott gebot und ließ den Sturmwind aufstehn, der hoch die Wogen türmte -,	25 Szavára szélvész keletkezett, s az magasra verte a hullámokat.
26 die zum Himmel emporstiegen und hinabfuhren in die tiefste Tiefe, sodass ihre Seele in der Not verzagte,	26 Ők az égig emelkedtek és a mélységbe süllyedtek; Kétségbeestek a veszedelemben.
27 die wie Trunkene wankten und schwankten, am Ende waren mit all ihrer Weisheit,	27 Szédelegtek, tántorogtak, mint a részeg, és minden bölcsességük odalett.
28 die dann in ihrer Bedrängnis schrien zum Herrn, die er ihren Ängsten entriss	28 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
29 - er machte aus dem Sturm ein Säuseln, sodass die Wogen des Meeres schwiegen -,	29 A szélvészt szellővé változtatta, és lecsendesedtek a habok.
30 die sich freuten, dass die Wogen sich legten und er sie zum ersehnten Hafen führte:	30 És amíg ők örültek, hogy nyugtuk lett, elvezette őket abba a kikötőbe, amelybe törekedtek.
31 sie alle sollen dem Herrn danken für seine Huld, für sein wunderbares Tun an den Menschen.	31 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért;
32 Sie sollen ihn in der Gemeinde des Volkes rühmen, ihn loben im Kreis der Alten.	32 Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének tanácsában.
33 Er machte Ströme zur dürren Wüste, Oasen zum dürstenden Ödland,	33 Folyóvizeket tett pusztasággá, vízforrásokat sivataggá,
34 fruchtbares Land zur salzigen Steppe; denn seine Bewohner waren böse.	34 termékeny földet szikes pusztává lakóinak gonoszsága miatt.
35 Er machte die Wüste zum Wasserteich, verdorrtes Land zu Oasen.	35 De tóvá változtatott sivatagot, és vizek forrásává olyan földet, amelyen víz nem volt.
36 Dort siedelte er Hungernde an, sie gründeten wohnliche Städte.	36 Éhezőket telepített le ott és lakóhelyül várost építettek.
37 Sie bestellten Felder, pflanzten Reben und erzielten reiche Ernten.	37 Bevetették a mezőket, szőlőt ültettek, és bőséges termésre tettek szert.
38 Er segnete sie, sodass sie sich gewaltig vermehrten, gab ihnen große Mengen an Vieh.	38 Megáldotta őket, nagyon megsokasodtak, s nagyszámú állatot adott nekik.
39 Dann aber wurden sie geringer an Zahl, gebeugt unter der Last von Leid und Kummer.	39 Majd megfogyatkoztak és nyomorogtak a bajok és a fájdalmak súlya alatt.
40 Er goss über die Edlen Verachtung aus, ließ sie umherirren in wegloser Wüste.	40 Gyalázatot bocsátott az előkelőkre, és bolyongani hagyta őket úttalan utakon.
41 Die Armen hob er aus dem Elend empor und vermehrte ihre Sippen, einer Herde gleich.	41 De kisegítette az ínségből a szegényeket, és juhnyájakhoz tette hasonlóvá nemzetségeiket.
42 Die Redlichen sehn es und freuen sich, doch alle bösen Menschen verstummen.	42 Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogja száját minden gonoszság.
43 Wer ist weise und beachtet das alles, wer begreift die reiche Huld des Herrn?	43 Ki olyan bölcs, hogy fölfogná ezeket, és megértené az Úr irgalmasságát?