1 - E il Signore mi disse: «Prenditi un gran foglio, e scrivici sopra in carattere comune: "Presto saccheggia, lesto depreda"». | 1 Szólt az Úr hozzám: »Végy magadnak egy nagy táblát, és írd rá emberi írással: Mahhér Sálál Hás Báz!« |
2 E presi testimoni fidati, il sacerdote Uria, e Zaccaria figlio di Barachia; e mi accostai alla profetessa e concepì, e partorì un figlio. | 2 Megbízható tanúkat állítottam magamnak: Uriás papot és Zakariást, Barakja fiát. |
3 Ed il Signore mi disse: «Mettigli nome: Presto saccheggia, lesto depreda. | 3 Majd bementem a prófétaasszonyhoz, s az fogant, és fiat szült. Ekkor az Úr azt mondta nekem: »Add neki ezt a nevet: Mahhér Sálál Hás Báz! |
4 Perchè innanzi che il fanciullo sappia chiamare babbo e mamma, sarà tolta la possanza di Damasco e le spoglie di Samaria saranno presentate al re degli Assiri». | 4 Mielőtt ugyanis a gyermek kiáltani tudná: ‘Apám’ és ‘Anyám’, elviszik Damaszkusz gazdagságát és Szamaria zsákmányát Asszíria királya elé.« |
5 Ed il Signore mi parlò ancora dicendo: | 5 Majd folytatta az Úr, s még ezt mondta nekem: |
6 «Per ciò che questo popolo ha disdegnato le acque di Siloe che scorrono silenziose, e si è appigliato a Rasin e al figlio di Romelia: | 6 »Mivel ez a nép megvetette a Síloénak csöndesen folydogáló vizét, s elveszíti bátorságát Rászin és Remalja fia előtt, |
7 per questo, ecco che il Signore riverserà su di loro le acque del fiume, impetuose e grandi, il re degli Assiri con tutta la sua maestà; e si riverserà su tutti i suoi ruscelli, e scorrerà lungo tutte le sue rive, | 7 azért, íme, az Úr rájuk hozza a Folyam hatalmas és nagy vizét: Asszíria királyát és annak minden dicsőségét; s az átlépi mindenütt medrét, és elárasztja egész partját; |
8 e passerà per Giuda, sommergendola e attraversandola nella sua piena che giungerà fino al collo. E sarà tale l'espansione delle sue ali, da riempire la vastità della tua terra, o Emmanuele». | 8 áthömpölyög Júdán, árad és keresztülfolyik, egészen nyakig ér. Kiterjeszti szárnyát, mely betölti országod szélességét, ó, Emmánuel!« |
9 Congregatevi, o popoli, e sarete vinti; mettetevi tutti d'intesa dall'estremità della terra, fortificatevi e sarete vinti, allestitevi e sarete vinti; | 9 Tomboljatok csak, népek, majd meg fogtok rettenni! Figyeljetek fületekkel valamennyien, ti messzi országok: övezzétek csak fel magatokat, majd meg fogtok rettenni, övezzétek csak fel magatokat, majd meg fogtok rettenni! |
10 approvate un consiglio e sarà sventato; dite una parola, non avrà effetto, perchè Dio è con noi. | 10 Szőjetek csak tervet, úgyis meghiúsul; szóljatok csak szót, úgysem valósul meg, mert velünk az Isten! |
11 Perchè così il Signore mi parlò; con ferma mano risolutamente mi avvertì, di non mettermi sulla via di questo popolo, dicendo: | 11 Mert így szólt hozzám az Úr, amint keze megragadott engem, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek útján: |
12 «Non dite: - Cospirazione! Cospirazione! - perchè questo popolo non d'altro parla che di cospirazione; e ciò che fa paura a lui non vi impaurisca, nè vi spaventi». | 12 »Ne mondjatok összeesküvésnek semmit, amit ez a nép összeesküvésnek mond, és amitől fél, attól ne féljetek, ne is rettegjetek!« |
13 Il Signore degli eserciti voi dovete santificare: egli sia il vostro timore, egli sia la vostra paura. | 13 A Seregek Urát tartsátok szentnek, tőle féljetek, és tőle rettegjetek! |
14 Ed egli sarà la vostra santificazione, pietra d'inciampo e sasso d'intoppo alle due case d'Israele, laccio e tranello agli abitanti di Gerusalemme. | 14 Akkor ő szentély lesz, de botlás köve és botrány kősziklája Izrael két házának, háló és csapda Jeruzsálem lakóinak. |
15 E vi inciamperanno molti e cadranno e si fiaccheranno e resteranno allacciati e presi. | 15 Közülük sokan megbotlanak, elesnek és összetörik magukat, hálóba kerülnek és fogságba jutnak. |
16 Lega la testimonianza e sigilla la legge pei miei discepoli. | 16 Kösd össze a tanúbizonyságot, pecsételd le a tanítást tanítványaimban! |
17 E io attenderò il Signore che nasconde la sua faccia alla casa di Giacobbe, e lo starò aspettando. | 17 Várom az Urat, aki elrejtette arcát Jákob háza elől, és benne remélek. |
18 Eccomi coi miei figliuoli che il Signore mi ha dato, in segno e presagio a Israele da parte del Signore degli eserciti che abita in Sion. | 18 Íme, én és a gyermekek, akiket nekem adott az Úr, jelek és csodák vagyunk Izraelben a Seregek Urától, aki a Sion hegyén lakik. |
19 E quando vi diranno: «Richiedetene ai negromanti e agli indovini che mormorano incantesimi: forse che il popolo non ha il suo Dio a cui richiederne? Per i vivi ricorreranno ai morti? | 19 És ha így szólnak hozzátok: »Forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak! Miért ne fordulna a nép az Istenéhez, az élők ügyében a halottakhoz?« |
20 Alla legge e alla testimonianza piuttosto!». Che se non diranno secondo questa parola, non vi sarà per loro alcun barlume di luce. | 20 utasítsátok őket a tanításhoz és a tanúbizonysághoz! Bizony, olyan dologról beszélnek, amelynek nincs hajnala. |
21 E passerà per la terra affranto e affamato, e avendo fame s'irriterà e imprecherà al suo re e al suo Dio squadrando il cielo. | 21 Bolyong majd ott az ilyen, csüggedten és éhesen, és mivel éhezik, haragra gerjed, s megátkozza Királyát és Istenét. Fölfelé néz, |
22 E guarderà verso terra, ed ecco tribolazione e tenebre, scompiglio e angoscia, nembi oscuri che s'inseguono, e non potrà involarsi alla sua sciagura. | 22 majd a földre tekint: és íme, szorongatás és sötétség; nyomasztó sötétben van, és homályba taszítva. |
| 23 De nem lesz többé sötétség, ahol elnyomás van. Az első időben megalázta Zebulon földjét és Naftali földjét, de az utolsó időben megdicsőíti a tengerhez vezető utat, a Jordánon túli vidéket, a pogányok Galileáját. |