1 - La donna saggia edifica la sua casa, e la stolta con le sue stesse mani, quella fatta la disfà. | 1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével. |
2 Chi cammina nel retto sentiero è uno che teme Dio, da colui è disprezzato, che batte una via ignominiosa. | 2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad. |
3 In bocca allo stolto è la verga della superbia, ma le labbra dei saggi sono a loro custodia. | 3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja. |
4 Dove non sono buoi la mangiatoia è vuota, ma dove le biade abbondano è manifesta la forza di essi. | 4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje. |
5 Il testimonio fedele non mente e il testimonio falso dice menzogne. | 5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot. |
6 Il derisore cerca la sapienza e non la trova, ma ai prudenti la sapienza è facile. | 6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű. |
7 Va' contro all'uomo stolto, egli non conosce i dettami della prudenza. | 7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat! |
8 La sapienza dell'uomo accorto sta in conoscere la sua strada, e l'imprudenza degli stolti è fallace. | 8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti. |
9 Lo stolto si fa giuoco del peccato, ma tra i giusti dimora la grazia. | 9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik. |
10 Il cuore sa lui la sua amarezza, anche alla sua gioia non ammette alcun estraneo. | 10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás. |
11 La casa degli empi andrà distrutta e i padiglioni dei giusti saranno floridi. | 11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul. |
12 C'è una strada che all'uomo sembra giusta, ma il suo estremo conduce alla morte. | 12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet. |
13 Il riso sarà mescolato col dolore e all'estremità della gioia succederà l'afflizione. | 13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet. |
14 L'uomo stolto si sazierà dei frutti della sua condotta, ma molto meglio di lui l'uomo buono. | 14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett. |
15 L'ingenuo presta fede ad ogni parola, ma l'avveduto considera i suoi passi. Non avrà mai bene il figlio ingannatoreal servo sapiente prospereranno le faccende, e le sue vie riusciranno. | 15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz. |
16 Il saggio teme e schiva il male, lo stolto trascorre e si tiene sicuro. | 16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott. |
17 L'uomo impaziente farà qualche pazzia, l'uomo astuto riuscirà odioso. | 17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes. |
18 Gli sciocchi avranno in retaggio la stoltezza, agli avveduti spetterà l'aureola della scienza. | 18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat. |
19 I tristi s'inchineranno dinanzi ai buonie i malvagi staranno alle porte dei giusti. | 19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt. |
20 Anche al suo prossimo è in odio il povero e gli amici del ricco sono molti. | 20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik. |
21 Chi sprezza il suo prossimo fa peccato e chi ha pietà dei poverelli, beato lui! Chi crede nel Signore ama la misericordia. | 21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot. |
22 Errano quelli che operano il male! la misericordia e la verità sono artefici di bene. | 22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem. |
23 Sempre dove c'è lavoro c'è abbondanza, ma dove sono molte parole ivi spesso è la penuria. | 23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet. |
24 L'aureola dei saggi è la loro ricchezza, la follia degli stolti follia resta. | 24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk. |
25 Il testimonio verace libera le anime, e chi dice menzogne è un malintenzionato. | 25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol. |
26 Nel timore di Dio c'è una forza fiduciosa e sarà pei suoi figli una speranza. | 26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye. |
27 Il timor del Signore è una sorgente di vita per sfuggire alla rovina della morte. | 27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart. |
28 Nella moltitudine del popolo è l'onore del re e nella scarsezza dei sudditi la vergogna del sovrano. | 28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása. |
29 Chi è paziente si regola con molta prudenza, chi è impaziente manifesta la sua follia. | 29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát. |
30 Sanità di cuore dà vita a tutto il corpo, ma tarlo delle ossa l'invidia. | 30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban. |
31 Chi maltratta il medico fa onta al suo fattore e chi ha pietà del poverello gli dà gloria. | 31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt. |
32 Nella sua malizia l'empio si sente travolto, ma il giusto anche in punto di morte spera. | 32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik. |
33 Nel cuore del prudente la scienza riposa e saprà istruire qualunque ignorante. | 33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít. |
34 La giustizia esalta una nazione, ma il peccato immiserisce i popoli. | 34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket. |
35 Il ministro intelligente è ben voluto dal re, e quello disutile proverà la sua collera. | 35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli. |