Salmos 35

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 De David. Ataca, Yahveh, a los que me atacan, combate a quienes me combaten;	1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.
2 embraza el escudo y el pavés, y álzate en mi socorro;	2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!
3 blande la lanza y la pica contra mis perseguidores. Di a mi alma: «Yo soy tu salvación».	3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«
4 ¡Confusión y vergüenza sobre aquellos que andan buscando mi vida! ¡Vuelvan atrás y queden confundidos los que mi mal maquinan!	4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!
5 ¡Sean lo mismo que la paja al viento, por el ángel de Yahveh acosados;	5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:
6 sea su camino tiniebla y precipicio, perseguidos por el angel de Yahveh!	6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!
7 Pues sin causa me han tendido su red, han cavado una fosa para mí.	7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.
8 ¡Sobre cada uno de ellos caiga de improviso la ruina: le prenda la red que había tendido, y en su fosa se hunda!	8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!
9 Y mi alma exultará en Yahveh, en su salvación se gozará.	9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.
10 Dirán todos mis huesos: Yahveh, ¿quién como tú, para librar al débil del más fuerte, al pobre de su expoliador?	10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«
11 Testigos falsos se levantan, sobre lo que ignoro me interrogan;	11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.
12 me pagan mal por bien, ¡desolación para mi alma!	12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.
13 Yo, en cambio, cuando eran ellos los enfermos, vestido de sayal, me humillaba con ayuno, y en mi interior repetía mi oración;	13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.
14 como por un amigo o un hermano iba y venía, como en duelo de una madre, sombrío me encorvaba.	14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.
15 Ellos se ríen de mi caída, se reúnen, sí, se reúnen contra mí; extranjeros, que yo no conozco, desgarran sin descanso;	15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
16 si caigo, me rodean rechinando sus dientes contra mí.	16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.
17 ¿Cuánto tiempo, Señor, te quedarás mirando? Recobra mi alma de sus garras, de los leones mi vida.	17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.
18 Te daré gracias en la gran asamblea, te alabaré entre un pueblo copioso.	18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.
19 No se rían de mí, mis enemigos pérfidos, ni se guiñen sus ojos los que me odian sin razón.	19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.
20 Pues no es de paz de lo que hablan a los pacíficos de la tierra; mascullan palabras de perfidia,	20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.
21 abren bien grande su boca contra mí; dicen: «¡Ja, Ja, nuestros ojos lo han visto!»	21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«
22 Tú lo has visto, Yahveh, no te quedes callado, Señor, no estés lejos de mí;	22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!
23 despiértate, levántate a mi juicio, en defensa de mi causa, oh mi Dios y Señor;	23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!
24 júzgame conforme a tu justicia, oh Yahveh, ¡Dios mío, no se rían de mí!	24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,
25 No digan en su corazón: «¡Ajá, lo que queríamos!» No digan: «¡Le hemos engullido!»	25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«
26 ¡Vergüenza y confusión caigan a una sobre los que se ríen de mi mal; queden cubiertos de vergüenza y de ignominia los que a mi costa medran!	26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.
27 Exulten y den gritos de júbilo los que en mi justicia se complacen, y digan sin cesar: «¡Grande es Yahveh, que en la paz de su siervo se complace!»	27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«
28 Y tu justicia musitará mi lengua, todo el día tu alabanza.	28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.