Siracide 2

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Fili, accedens ad servitutem Dei sta in iustitia et timore et praepara animam tuam ad tentationem.	1 Fiam, ha Istennek szolgálni kívánsz, légy állhatatos a jámborságban és az istenfélelemben, és készülj fel a megpróbáltatásra!
2 Dirige cor tuum et sustine, inclina aurem tuam et suscipe verba intellectus et ne sollicitus sis in tempore calamitatis.	2 Alázd meg szívedet és légy állhatatos, hajtsd füledet a bölcs igék befogadására; ne légy elhamarkodott a kísértés napján!
3 Sustine sustentationes Dei, coniungere Deo et ne laxes, ut sapiens fias in viis tuis.	3 Viseld el, ha Isten késni látszik; ragaszkodj Istenhez és tűrj, hogy végül is gyarapodjon életed!
4 Omne, quod tibi applicitum fuerit, accipe et in dolore sustine et in humilitate tua patientiam habe,	4 Fogadd el mindazt, ami rád ki van szabva, tűrd el, szenvedve bár, és viseld békével megaláztatásodat,
5 quoniam in igne probatur aurum et argentum, homines vero receptibiles in camino humiliationis.	5 mert az aranyat és ezüstöt tűzben teszik próbára, a kedves embereket pedig a megaláztatás kemencéjében.
6 Crede Deo, et recuperabit te, et spera in illum, et diriget viam tuam; serva timorem illius et in illo veterasce.	6 Bízzál Istenben, ő majd gondodat viseli; remélj benne, akkor egyenes úton járhatsz, maradj félelmében, és öregedjél meg benne!
7 Metuentes Dominum, sustinete misericordiam eius et non deflectatis ab illo, ne cadatis.	7 Akik félitek az Urat, várjátok irgalmát; el ne pártoljatok tőle, hogy el ne essetek!
8 Qui timetis Dominum, credite illi, et non evacuabitur merces vestra.	8 Akik félitek az Urat, higgyetek benne, akkor nem marad el jutalmatok;
9 Qui timetis Dominum, sperate in bona et in oblectationem aevi et in misericordiam.	9 akik félitek az Urat, bízzatok benne, akkor gyönyörűségtekre lesz az ő irgalma;
10 Qui timetis Dominum, diligite illum, et illuminabuntur corda vestra.	10 akik félitek az Urat, szeressétek őt, akkor szívetek felderül!
11 Respicite, filii, generationes antiquas et videte: quis speravit in Domino et confusus est?	11 Nézzétek, fiaim, az előbbi nemzedékeket, és véssétek eszetekbe: senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban!
12 Aut quis permansit in mandatis eius et derelictus est? Aut quis invocavit eum, et despexit illum?	12 Volt-e, aki parancsai mellett kitartott, és szégyenben maradt. Volt-e, aki hozzá kiáltott, és ő elnézett fölötte?
13 Quoniam pius et misericors est Dominus et remittet in die tribulationis peccata et protector est omnibus exquirentibus se in veritate.	13 Mert Isten kegyes és irgalmas, megbocsátja a bűnöket a szorongatás napján, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
14 Vae duplici corde et labiis scelestis et manibus dissolutis et peccatori terram ingredienti duabus viis!	14 Jaj a megosztott szívnek, a bűnös ajaknak, a gonosz kéznek, a földön két úton járó bűnösnek!
15 Vae dissolutis corde, qui non credunt, et ideo non protegentur!	15 Jaj a lankadt szívűeknek, akik nem bíznak Istenben! Nem is találnak ezért nála oltalmat!
16 Vae vobis, qui perdidistis sustinentiam et qui dereliquistis vias rectas et divertistis in vias pravas!	16 Jaj azoknak, akik elvesztették türelmüket, akik elhagyták az egyenes utakat, és gonosz utakra tértek!
17 Et quid facietis, cum inspicere coeperit Dominus?	17 Mitévők lesznek, ha az Úr elkezdi a vizsgálatot?
18 Qui timent Dominum, non erunt incredibiles verbo illius; et, qui diligunt illum, conservabunt viam illius.	18 Akik félik az Urat, nem engedetlenek szavával szemben, s akik szeretik őt, útjához tartják magukat. Akik félik az Urat, keresik azt, ami neki kedves, s akik szeretik őt, eltelnek törvényével. Akik félik az Urat, elkészítik szívüket, és megalázzák magukat előtte. Akik félik az Urat, megtartják parancsait, és békével tűrnek, amíg rájuk nem tekint, és mondják: »Ha bűnbánatot nem tartunk, az Úr kezébe esünk, és nem az emberek kezébe; Mert amekkora az ő nagysága, akkora az ő irgalma is!«
19 Qui timent Dominum, inquirent quae beneplacita sunt ei; et, qui diligunt eum, replebuntur lege ipsius.
20 Qui timent Dominum, praeparabunt corda sua et in conspectu illius sanctificabunt animas suas.
21 Qui timent Dominum, custodiunt mandata illius et patientiam habebunt usque ad inspectionem illius
22 dicentes: “ Si paenitentiam non egerimus, incidemus in manus Domini et non in manus hominum;
23 secundum enim magnitudinem ipsius, sic et misericordia illius ”.