Proverbi 20

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Luxuriosa res vinum, et tumultuosa sicera; quicumque his delectatur, non erit sapiens.	1 Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.
2 Sicut rugitus leonis ita et terror regis: qui provocat eum, peccat in animam suam.	2 A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.
3 Honor est homini separari a contentionibus; omnes autem stulti miscentur contumeliis.	3 Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!
4 Propter frigus piger arare noluit; mendicabit ergo aestate, et non dabitur illi.	4 A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!
5 Sicut aqua profunda consilium in corde viri, sed homo sapiens exhauriet illud.	5 Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt.
6 Multi homines misericordes vocantur; virum autem fidelem quis inveniet?	6 Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?
7 Iustus, qui ambulat in simplicitate sua, beatos post se filios derelinquet.	7 Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után.
8 Rex, qui sedet in solio iudicii, dissipat omne malum intuitu suo.	8 A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt.
9 Quis potest dicere: “ Mundavi cor meum, purus sum a peccato ”?	9 Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől?
10 Pondus et pondus, mensura et mensura, utrumque abominabile est apud Dominum.	10 A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt.
11 Ex studiis suis intellegitur puer, si munda et recta sint opera eius.	11 A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?
12 Aurem audientem et oculum videntem, Dominus fecit utrumque.	12 A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta.
13 Noli diligere somnum, ne te egestas opprimat; aperi oculos tuos et saturare panibus.	13 Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!
14 “ Malum est, malum est! ” dicit omnis emptor et, cum recesserit, tunc gloriabitur.	14 »Silány! Silány!« – mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele.
15 Est aurum et multitudo gemmarum et vas pretiosum labia scientiae.	15 Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.
16 Tolle vestimentum eius, quia fideiussor exstitit alieni, et pro extraneis aufer pignus ab eo.	16 Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt!
17 Suavis est homini panis mendacii, et postea implebitur os eius calculo.	17 Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal.
18 Cogitationes consiliis firmantur, et dispensationibus tractanda sunt bella.	18 Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat!
19 Ei, qui revelat mysteria et calumniatur et dilatat labia sua, ne commiscearis.	19 Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!
20 Qui maledicit patri suo et matri, exstinguetur lucerna eius in mediis tenebris.	20 Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik.
21 Hereditas, ad quam festinatur in principio, in novissimo benedictione carebit.	21 Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén.
22 Ne dicas: “ Reddam malum ”; exspecta Dominum, et liberabit te.	22 Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!« Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.
23 Abominatio est apud Dominum pondus etpondus; statera dolosa non est bona in oculis eius.	23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó!
24 A Domino diriguntur gressus viri; quis autem hominum intellegere potest viam suam?	24 A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját?
25 Laqueus est homini inconsulte dicere: “ Sanctum! ” et post vota retractare.	25 Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.
26 Ventilat impios rex sapiens et incurvat super eos rotam.	26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk.
27 Lucerna Domini spiraculum hominis, quae investigat omnia secreta ventris.	27 Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.
28 Misericordia et veritas custodiunt regem, et roboratur clementia thronus eius.	28 A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja.
29 Ornamentum iuvenum fortitudo eorum, et honor senum canities.	29 Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj.
30 Livor vulneris absterget mala, et plagae in secretioribus ventris.	30 Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit.