Salmi 34

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (Di David). Giudica, o Signore, coloro che mi fanno del male, combatti quelli che mi combattono.	1 Dávidtól, amikor őrültséget színlelt Abimelek előtt, és az továbbengedte őt.
2 Prendi le armi e lo scudo, e sorgi in mio aiuto.	2 Áldom az Urat minden időben, ajkamon van dicsérete szüntelen.
3 Tira fuori la spada, e sbarra il passaggio a quelli che mi perseguitano, dì all'anima mia: « Io sono la tua salvezza ».	3 Az Úrban dicsekszik lelkem, hallják meg a szelídek s örvendezzenek.
4 Sian confusi e coperti di vergogna quelli che attentano alla mia vita, voltino le spalle svergognati quelli che mi traman del male.	4 Magasztaljátok az Urat velem, dicsérjük együtt az ő nevét.
5 Diventino come polvere dinanzi al vento, e l'angelo del Signore li metta alle strette.	5 Kerestem az Urat és meghallgatott, minden rettegésből kiragadott engem.
6 La loro via sia tenebrosa e sdruccevole, e l'angelo del Signore li incalzi;	6 Nézzetek rá és megvilágosultok, és arcotok meg nem szégyenül.
7 Senza motivi mi han teso occultamente il loro laccio di morte, senza ragione hanno oltraggiato l'anima mia.	7 Íme ez a szegény kiáltott, az Úr meghallgatta, és kiszabadította minden szorongatásából.
8 Ci cada lui in un laccio ignorato, s'impigli nella rete che ha nascosta, resti preso nel suo laccio stesso.	8 Az Úr angyala az őt félőket körülsáncolja, és kiragadja őket.
9 Ma l'anima mia esulterà nel Signore, e si rallegrerà nel suo salvatore.	9 Ízleljétek meg és lássátok, milyen édes az Úr, boldog az az ember, aki őbenne bízik!
10 Tutte le mie ossa diranno: « Signore, chi è simile a te, che liberi il misero da chi ne può più di lui, l'indigente e il povero da quelli che lo spogliano? »	10 Féljétek az Urat, szentjei mind, mert nem szenvednek szükséget, akik őt félik!
11 Testimoni iniqui, levatisi su, m'interrogano su cose da me ignorate.	11 Gazdagok nyomorba juthatnak s éhezhetnek, de akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
12 Per il bene mi rendon del male: desolazione dell'anima mia.	12 Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, az Úr félelmére tanítlak titeket.
13 Ma io, tra le loro molestie, mi vestivo di cilizio, umiliavo nel digiuno l'anima mia, e la mia preghiera ritornava nel mio seno.	13 Ki az, aki élni akar, s jó napokat kíván látni?
14 Come parenti, come fratelli, li trattavo con amore, come uno in lutto e in tristezza mi umiliavo.	14 Őrizd meg nyelvedet a gonosztól, s ajkad ne beszéljen csalárdságot!
15 Ed essi fan festa contro di me e s'adunano: accumulan sopra di me i flagelli, e non so perchè.	15 Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!
16 Sebbene dispersi, non si pentono, anzi mi tentano, mi carican d'insulti, digrignano contro di me i loro denti.	16 Az Úr szemmel tartja az igazakat, és imádságukat meghallgatja.
17 Signore, fino a quando starai a vedere? Libera l'anima mia dalla loro malvagità, l'unica mia dai leoni.	17 De az Úr tekintete ott a gonosztevőkön is, hogy eltörölje emléküket a földön.
18 Celebrerò le tue lodi nella grande adunanza, ti loderò in mezzo al popolo numeroso.	18 Kiáltottak az igazak és az Úr meghallgatta, és minden szorongatásukból kiszabadította őket.
19 Non godan sopra di me i miei ingiusti avversari, che mi odiano senza ragione e strizzan l'occhio.	19 Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és megmenti az alázatos lelkűeket.
20 Con me infatti ripeton parole di pace, ma nell'ira, parlando alla terra, meditano inganni.	20 Sok nyomorúság éri az igazakat, de az Úr valamennyiből kimenti őket.
21 Spalancati contro di me la loro bocca, esclamando: « Bene! Bene! Han veduto i nostri occhi! »	21 Megőrzi minden csontjukat, egy sem törik el belőlük.
22 Tu hai visto, o Signore, non tacere; Signore, non t'allontanare da me.	22 Gonoszságuk öli meg a bűnösöket, s megbűnhődnek akik gyűlölik az igazat.
23 Sorgi, o Signore, a difendere il mio diritto, la mia causa, mio Dio e mio Signore.	23 De szolgáit az Úr megszabadítja, és senki sem bűnhődik, aki benne bízik.
24 Giudicami secondo la tua giustizia, o Signore mio Dio, ed essi non abbiano a menar trionfo su me.
25 E non dicano in cuor loro: « Ah! Ah! Abbiamo trionfato! » Non giungano a dire: « L'abbiamo divorato ».
26 Sian confusi e insieme svergognati, quelli che si rallegrano dei miei mali. Sian coperti di confusione e di rossore coloro che parlano con spavalderia contro di me.
27 Esultino e si rallegrino quelli che hanno a cuore la mia giustizia; e dicano sempre « Sia esaltato il Signore » coloro che desiderano la pace del suo servo.
28 La mia lingua celebrerà la tua giustizia: la tua lode tutto il giorno.