Salmi 59

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Al corifeo: sopra «Giglio del testimonio». Ode [Carme] didattico (?) di David.	1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.
2 Quando egli mise a ferro e fuoco la Siria mesopotamica e [la Siria di] Sobal, e Joab tornò indietro e battè l'Idumea nella valle delle saline, [sconfiggendo] dodicimila [soldati].	2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!
3 O Dio, ci hai rigettati e disfatti; ti sei sdegnato: restaura le nostre forze!	3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!
4 Hai scosso la terra nostra e l'hai squarciata: risana le sue crepe, poiché rovina!	4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.
5 Hai fatto provare al tuo popolo cose dure, ci hai abbeverato con vino d'angoscia.	5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;
6 [Tuttavia] a quei che ti temono hai [già] dato un vessillo, onde sfuggano all'arco [de' nemici]. Perchè, sian liberati i tuoi diletti,	6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!
7 salva[li] con la tua destra ed esaudiscimi.	7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.
8 Dio parlò nel santuario:«Esulterò: spartirò Sichem, e la valle di Succoth misurerò.	8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«
9 Mio è Galaad e mio è Manasse; ed Efraim è la difesa del mio capo; Giuda è il mio scettro.	9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.
10 Moab è il catino del mio lavacro, in Idumea stendo il mio calzare, a me i Filistei sono soggetti».	10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.
11 Chi mi condurrà nella città fortificata? chi mi condurrà fino in Idumea?	11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.
12 Non tu forse, o Dio, che ci hai rigettati, e più non uscisti, o Dio, co' nostri eserciti?	12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!
13 Dacci aiuto tu [e liberaci] dalla tribolazione, perchè vano è il soccorso dell'uomo.	13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért
14 Con Dio noi faremo prodezze, ed egli annienterà i nostri oppressori!	14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!
	15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;
	16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.
	17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.
	18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!