Giobbe 24

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Perché l'Onnipotente non si riserva i suoi tempi e i suoi fedeli non vedono i suoi giorni?	1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.
2 I malvagi spostano i confini, rubano le greggi e le menano al pascolo;	2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;
3 portano via l'asino degli orfani, prendono in pegno il bue della vedova.	3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,
4 Spingono i poveri fuori strada, tutti i miseri del paese vanno a nascondersi.	4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.
5 Eccoli, come ònagri nel deserto escono per il lavoro; di buon mattino vanno in cerca di vitto; la steppa offre loro cibo per i figli.	5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,
6 Mietono nel campo non loro; racimolano la vigna del malvagio.	6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,
7 Nudi passan la notte, senza panni, non hanno da coprirsi contro il freddo.	7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.
8 Dagli scrosci dei monti sono bagnati, per mancanza di rifugi si aggrappano alle rocce.	8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.
9 Rapiscono con violenza l'orfano e prendono in pegno ciò che copre il povero.	9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.
10 Ignudi se ne vanno, senza vesti e affamati portano i covoni.	10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,
11 Tra i filari frangono le olive, pigiano l'uva e soffrono la sete.	11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,
12 Dalla città si alza il gemito dei moribondi e l'anima dei feriti grida aiuto: Dio non presta attenzione alle loro preghiere.	12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.
13 Altri odiano la luce, non ne vogliono riconoscere le vie né vogliono batterne i sentieri.	13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:
14 Quando non c'è luce, si alza l'omicida per uccidere il misero e il povero; nella notte si aggira il ladro e si mette un velo sul volto.	14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.
15 L'occhio dell'adultero spia il buio e pensa: "Nessun occhio mi osserva!".	15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’
16 Nelle tenebre forzano le case, di giorno se ne stanno nascosti: non vogliono saperne della luce;	16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.
17 l'alba è per tutti loro come spettro di morte; quando schiarisce, provano i terrori del buio fondo.	17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.
18 Fuggono veloci di fronte al giorno; maledetta è la loro porzione di campo sulla terra, non si volgono più per la strada delle vigne.	18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.
19 Come siccità e calore assorbono le acque nevose, così la morte rapisce il peccatore.	19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.
20 Il seno che l'ha portato lo dimentica, i vermi ne fanno la loro delizia, non se ne conserva la memoria ed è troncata come un albero l'iniquità.	20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.
21 Egli maltratta la sterile che non genera e non fa del bene alla vedova.	21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.
22 Ma egli con la sua forza trascina i potenti, sorge quando più non può contare sulla vita.	22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.
23 Anche Dio gli concede sicurezza ed egli sta saldo, ma i suoi occhi sono sopra la sua condotta.	23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.
24 Salgono in alto per un poco, poi non sono più, sono buttati giù come tutti i mortali, falciati come la testa di una spiga.	24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’
25 Non è forse così? Chi può smentirmi e ridurre a nulla le mie parole?	25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«