Psalmen 104

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Lobe den Herrn, meine Seele! Herr, mein Gott, wie groß bist du! Du bist mit Hoheit und Pracht bekleidet.	1 Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél,
2 Du hüllst dich in Licht wie in ein Kleid, du spannst den Himmel aus wie ein Zelt.	2 a fényességet, mint köntöst vetted magadra. Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát,
3 Du verankerst die Balken deiner Wohnung im Wasser. Du nimmst dir die Wolken zum Wagen, du fährst einher auf den Flügeln des Sturmes.	3 és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz.
4 Du machst dir die Winde zu Boten und lodernde Feuer zu deinen Dienern.	4 Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet.
5 Du hast die Erde auf Pfeiler gegründet; in alle Ewigkeit wird sie nicht wanken.	5 Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem.
6 Einst hat die Urflut sie bedeckt wie ein Kleid, die Wasser standen über den Bergen.	6 Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket.
7 Sie wichen vor deinem Drohen zurück, sie flohen vor der Stimme deines Donners.	7 De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától.
8 Da erhoben sich Berge und senkten sich Täler an den Ort, den du für sie bestimmt hast.	8 A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted.
9 Du hast den Wassern eine Grenze gesetzt, die dürfen sie nicht überschreiten; nie wieder sollen sie die Erde bedecken.	9 Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet.
10 Du lässt die Quellen hervorsprudeln in den Tälern, sie eilen zwischen den Bergen dahin.	10 A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között.
11 Allen Tieren des Feldes spenden sie Trank, die Wildesel stillen ihren Durst daraus.	11 Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak.
12 An den Ufern wohnen die Vögel des Himmels, aus den Zweigen erklingt ihr Gesang.	12 Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat.
13 Du tränkst die Berge aus deinen Kammern, aus deinen Wolken wird die Erde satt.	13 Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet.
14 Du lässt Gras wachsen für das Vieh, auch Pflanzen für den Menschen, die er anbaut,damit er Brot gewinnt von der Erde	14 Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből,
15 und Wein, der das Herz des Menschen erfreut, damit sein Gesicht von Öl erglänzt und Brot das Menschenherz stärkt.	15 és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét.
16 Die Bäume des Herrn trinken sich satt, die Zedern des Libanon, die er gepflanzt hat.	16 Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett.
17 In ihnen bauen die Vögel ihr Nest, auf den Zypressen nistet der Storch.	17 Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya.
18 Die hohen Berge gehören dem Steinbock, dem Klippdachs bieten die Felsen Zuflucht.	18 A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke.
19 Du hast den Mond gemacht als Maß für die Zeiten, die Sonne weiß, wann sie untergeht.	19 Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia.
20 Du sendest Finsternis und es wird Nacht, dann regen sich alle Tiere des Waldes.	20 Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai,
21 Die jungen Löwen brüllen nach Beute, sie verlangen von Gott ihre Nahrung.	21 prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől.
22 Strahlt die Sonne dann auf, so schleichen sie heim und lagern sich in ihren Verstecken.	22 Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon.
23 Nun geht der Mensch hinaus an sein Tagwerk, an seine Arbeit bis zum Abend.	23 Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig.
24 Herr, wie zahlreich sind deine Werke! Mit Weisheit hast du sie alle gemacht, die Erde ist voll von deinen Geschöpfen.	24 Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet.
25 Da ist das Meer, so groß und weit, darin ein Gewimmel ohne Zahl: kleine und große Tiere.	25 Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt.
26 Dort ziehen die Schiffe dahin, auch der Leviítan, den du geformt hast, um mit ihm zu spielen.	26 Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne.
27 Sie alle warten auf dich, dass du ihnen Speise gibst zur rechten Zeit.	27 Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket.
28 Gibst du ihnen, dann sammeln sie ein; öffnest du deine Hand, werden sie satt an Gutem.	28 Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal.
29 Verbirgst du dein Gesicht, sind sie verstört; nimmst du ihnen den Atem, so schwinden sie hin und kehren zurück zum Staub der Erde.	29 De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét.
30 Sendest du deinen Geist aus, so werden sie alle erschaffen und du erneuerst das Antlitz der Erde.	30 Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.
31 Ewig währe die Herrlichkeit des Herrn; der Herr freue sich seiner Werke.	31 Dicsőség az Úrnak mindörökké, örvendezzen műveinek az Úr,
32 Er blickt auf die Erde und sie erbebt; er rührt die Berge an und sie rauchen.	32 akinek a tekintetére megremeg a föld, s érintésére füstöt vetnek a hegyek.
33 Ich will dem Herrn singen, solange ich lebe, will meinem Gott spielen, solange ich da bin.	33 Énekelek az Úrnak, amíg élek, amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek.
34 Möge ihm mein Dichten gefallen. Ich will mich freuen am Herrn.	34 Beszédem legyen kedves előtte, én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem.
35 Doch die Sünder sollen von der Erde verschwinden und es sollen keine Frevler mehr da sein. Lobe den Herrn, meine Seele! Halleluja!	35 Vesszenek el a bűnösök a földről, és ne legyenek többé az istentelenek! Áldjad, én lelkem, az Urat!