Proverbi 16

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Hominis est animum praeparare, et Domini est responsio linguae.	1 Az ember dolga a szív előkészítése, de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza.
2 Omnes viae hominis purae sunt oculis eius, spirituum ponderator est Dominus.	2 Az ember minden útja hibátlan a saját szemében, a lelkeket azonban az Úr veti latra.
3 Revela Domino opera tua, et dirigentur cogitationes tuae.	3 Az Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.
4 Universa secundum proprium finem operatus est Dominus; impium quoque ad diem malum.	4 Az Úr mindent önmagáért alkotott, így a bűnöst is a balsors napjára.
5 Abominatio Domini est omnis arrogans; manus in manu, non erit innocens.	5 Minden gőgös ember utálat az Úr előtt, a kezem rá, hogy nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes, ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni.
6 Misericordia et veritate redimitur iniquitas, et in timore Domini declinatur a malo.	6 Könyörület és hűség eltörlik a vétket, s az Úr félelme távol tart a gonosztól.
7 Cum placuerint Domino viae hominis, inimicos quoque eius convertet ad pacem.	7 Ha kedvét leli az Úr az ember útjában, ellenfeleit is békességre téríti.
8 Melius est parum cum iustitia quam multi fructus sine aequitate.	8 A kevés többet ér becsületességgel, mint dús jövedelem igazságtalansággal.
9 Cor hominis disponit viam suam, sed Domini est dirigere gressus eius.	9 Az ember kieszeli útját szívében, de az Úr az, aki lépéseit irányítja.
10 Divinatio in labiis regis, in iudicio non errabit os eius.	10 Jóslat van a király ajkán, az ítéleten nem véthet a szája.
11 Pondus et statera iusta Domini sunt, et opera eius omnes lapides sacculi.	11 Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van, az efód minden köve az ő műve.
12 Abominantur reges agere impie, quoniam iustitia firmatur solium.	12 A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek, mert igazságosság teszi a trónt szilárddá.
13 Voluntas regum labia iusta; qui recta loquitur, diligetur.	13 Az igaz ajkak kedvesek a királynál, szereti azokat, akik helyesen beszélnek.
14 Indignatio regis nuntii mortis, et vir sapiens placabit eam.	14 A király haragja a halál hírnöke, de az okos ember le tudja csillapítani.
15 In lumine vultus regis vita, et voluntas eius quasi imber serotinus.	15 A király arcának derűje életet jelent, a kegye olyan, mint a késői eső.
16 Possidere sapientiam quanto melius est auro; et acquirere prudentiam pretiosius est argento.	16 Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál, szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!
17 Semita iustorum declinare a malo; custos animae suae, qui servat viam suam.	17 Az igazak pályája távol marad a gonosztól, aki kitart az útján, megmenti lelkét.
18 Contritionem praecedit superbia, et ante ruinam exaltatio spiritus.	18 Romlás előtt kevélység jár, és bukás előtt a lélek fennhéjázása.
19 Melius est humiliari cum mitibus quam dividere spolia cum superbis.	19 Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni, mint gőgösökkel prédán osztozkodni.
20 Eruditus in verbo reperiet bona; et, qui sperat in Domino, beatus est.	20 Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát.
21 Qui sapiens est corde, appellabitur prudens; et dulcedo labiorum addet doctrinam.	21 Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, de az édesajkú többet ér el.
22 Fons vitae eruditio possidentis; poena stultorum stultitia.	22 A belátás élet forrása birtokosának, a balgaság pedig fenyíték a balgáknak.
23 Cor sapientis erudiet os eius et labiis eius addet doctrinam.	23 A bölcs szíve bölccsé teszi száját, és növeli ajka kedvességét.
24 Favus mellis composita verba, dulcedo animae et sanitas ossium.	24 Lépes méz a szép szó, édesség a léleknek, és egészség a csontoknak.
25 Est via, quae videtur homini recta, et novissima eius ducunt ad mortem.	25 Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.
26 Anima laborantis laborat sibi, quia compulit eum os suum.	26 A munkást éhsége munkára hajtja, mert a szája készteti.
27 Vir impius fodit malum, et in labiis eius quasi ignis ardens.	27 A semmirekellő ember gonosz vermet ás, és ajkán perzselő tűz izzik.
28 Homo perversus suscitat lites, et mussitator separat familiares.	28 A hamis ember civódást szít, s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól.
29 Vir iniquus lactat amicum suum et ducit eum per viam non bonam.	29 Az erőszakos ember elcsábítja barátját, s olyan útra viszi, amely nem jó.
30 Qui attonitis oculis cogitat prava, comprimens labia sua perficit malum.	30 Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel, aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra.
31 Corona dignitatis canities, quae in viis iustitiae reperietur.	31 Az ősz haj ékes korona, tisztesség útján lehet ahhoz jutni.
32 Melior est patiens viro forti, et, qui dominatur animo suo, expugnatore urbium.	32 Többet ér a türelmes a hősnél, s aki uralkodik önmagán, különb annál, aki városokat hódít.
33 Sortes mittuntur in sinum, sed a Domino temperantur.	33 Ölbe vetik a sorsot, de minden döntése az Úrtól van.