Job 39

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¿Sabes cuándo hacen las rebecas sus crías? ¿has observado el parto de las ciervas?	1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?
2 ¿has contado los meses de su gestación? ¿sabes la época de su alumbramiento?	2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?
3 Entonces se acurrucan y paren a sus crías, echan fuera su camada.	3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.
4 Y cuando ya sus crías se hacen fuertes y grandes, salen al desierto y no vuelven más a ellas.	4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.
5 ¿Quién dejó al onagro en libertad y soltó las amarras del asno salvaje?	5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?
6 Yo le he dado la estepa por morada, por mansión la tierra salitrosa.	6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.
7 Se ríe del tumulto de las ciudades, no oye los gritos del arriero;	7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.
8 explora las montañas, pasto suyo, en busca de toda hierba verde.	8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.
9 ¿Querrá acaso servirte el buey salvaje, pasar la noche junto a tu pesebre?	9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?
10 ¿Atarás a su cuello la coyunda? ¿rastrillará los surcos tras de ti?	10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?
11 ¿Puedes fiarte de él por su gran fuerza? ¿le confiarás tu menester?	11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?
12 ¿Estás seguro de que vuelva, de que en tu era allegue el grano?	12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?
13 El ala del avestruz, ¿se puede comparar al plumaje de la cigüeña y del halcón?	13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!
14 Ella en tierra abandona sus huevos, en el suelo los deja calentarse;	14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;
15 se olvida de que puede aplastarlos algún pie, o cascarlos una fiera salvaje.	15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.
16 Dura para sus hijos cual si no fueran suyos, por un afán inútil no se inquieta.	16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;
17 Es que Dios la privó de sabiduría, y no le dotó de inteligencia.	17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;
18 Pero en cuanto se alza y se remonta, se ríe del caballo y su jinete.	18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.
19 ¿Das tú al caballo la bravura? ¿revistes su cuello de tremolante crin?	19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20 ¿Le haces brincar como langosta? ¡Terror infunde su relincho altanero!	20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!
21 Piafa de júbilo en el valle, con brío se lanza al encuentro de las armas.	21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.
22 Se ríe del miedo y de nada se asusta, no retrocede ante la espada.	22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.
23 Va resonando sobre él la aljaba, la llama de la lanza y el dardo.	23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,
24 Hirviendo de impaciencia la tierra devora, no se contiene cuando suena la trompeta.	24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,
25 A cada toque de trompeta dice: «¡Aah!» olfatea de lejos el combate, las voces de mando y los clamores.	25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.
26 ¿Acaso por tu acuerdo el halcón emprende el vuelo, despliega sus alas hacia el sur?	26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?
27 ¿Por orden tuya se remonta el águila y coloca su nido en las alturas?	27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?
28 Pone en la roca su mansión nocturna, su fortaleza en un picacho.	28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,
29 Desde allí acecha a su presa, desde lejos la divisan sus ojos.	29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,
30 Sus crías lamen sangre; donde hay muertos, allí está.	30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«