Ecclesiasticus 39

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sapientiam omnium antiquorum exquiret sapiens, et in prophetis vacabit.	1 Az összes réginek bölcsességét kutatja a bölcs, és a prófétákkal tölti idejét,
2 Narrationem virorum nominatorum conservabit, et in versutias parabolarum simul introibit.	2 megjegyzi magának neves férfiak elbeszéléseit, és behatol a példabeszédek fordulataiba.
3 Occulta proverbiorum exquiret, et in absconditis parabolarum conversabitur.	3 A bölcs mondások titkait fürkészi, s a példabeszédek talányaival foglalkozik.
4 In medio magnatorum ministrabit, et in conspectu præsidis apparebit.	4 A főemberek között tesz szolgálatot, és megjelenik a fejedelem előtt.
5 In terram alienigenarum gentium pertransiet : bona enim et mala in hominibus tentabit.	5 Beutazza idegen népek földjét, hogy jót és rosszat próbáljon az emberek között.
6 Cor suum tradet ad vigilandum diluculo ad Dominum, qui fecit illum, et in conspectu Altissimi deprecabitur.	6 Arra adja szívét már hajnalban, hogy keresse az Urat, az ő Alkotóját, és könyörög a Magasságbeli színe előtt.
7 Aperiet os suum in oratione, et pro delictis suis deprecabitur.	7 Imára nyitja száját, és bűneiért könyörög.
8 Si enim Dominus magnus voluerit, spiritu intelligentiæ replebit illum :	8 Ha az Úr, a hatalmas, úgy akarja, eltölti őt az értelem lelkével,
9 et ipse tamquam imbres mittet eloquia sapientiæ suæ, et in oratione confitebitur Domino :	9 akkor úgy hullatja bölcs igéit, mint a záport, és imában dicséri az Urat,
10 et ipse diriget consilium ejus, et disciplinam, et in absconditis suis consiliabitur.	10 aki irányítja megfontolását és tudományát, ő pedig annak titkain tanakodik.
11 Ipse palam faciet disciplinam doctrinæ suæ, et in lege testamenti Domini gloriabitur.	11 Nyilvánosságra hozza tudós tanítását, s az Úr szövetségének törvényével dicsekszik.
12 Collaudabunt multi sapientiam ejus, et usque in sæculum non delebitur.	12 Sokan magasztalják bölcsességét, s az nem múlik el sohasem.
13 Non recedet memoria ejus, et nomen ejus requiretur a generatione in generationem.	13 Nem megy feledésbe emléke, és neve él nemzedékről nemzedékre.
14 Sapientiam ejus enarrabunt gentes, et laudem ejus enuntiabit ecclesia.	14 Bölcsességét népek emlegetik, és dicséretét hirdeti a közösség.
15 Si permanserit, nomen derelinquet plus quam mille : et si requieverit, proderit illi.	15 Ha tovább él, ezreknél különb a neve, ha pedig pihenőre tér, az is hasznára van.
16 Adhuc consiliabor ut enarrem : ut furore enim repletus sum.	16 Hadd beszéljek tovább, megfontoltan, mert telítve vagyok lelkesedéssel!
17 In voce dicit : Obaudite me, divini fructus, et quasi rosa plantata super rivos aquarum fructificate.	17 Fennhangon mondja: Hallgassatok rám, istenfélő fiaim, hogy viruljatok, mint a patak mellé ültetett rózsa.
18 Quasi Libanus odorem suavitatis habete.	18 Édes lesz illatotok, mint a Libanoné,
19 Florete flores quasi lilium : et date odorem, et frondete in gratiam : et collaudate canticum, et benedicite Dominum in operibus suis.	19 s virágoztok, mint a liliom, illatot árasztotok, és levéldíszbe öltöztök! Zengjetek dalt és áldjátok az Urat műveiért!
20 Date nomini ejus magnificentiam, et confitemini illi in voce labiorum vestrorum, et in canticis labiorum, et citharis : et sic dicetis in confessione :	20 Adjátok meg nevének a tiszteletet, és dicsérjétek őt ajkatok szavával, ajkatok dallamával, lantszóval, és magasztalva ekként szóljatok:
21 Opera Domini universa bona valde.	21 »Nagyon jó az Úr minden műve, és a maga idejében meglesz minden, amit parancsol!« Ne kérdezze senki: »Mi ez?« vagy »Mire jó az?« mert mindennek megvan a rendeltetése.
22 In verbo ejus stetit aqua sicut congeries : et in sermone oris illius sicut exceptoria aquarum :	22 Szavára megállt a víz, mint a töltés, szája igéjére, mint a vízmedence,
23 quoniam in præcepto ipsius placor fit, et non est minoratio in salute ipsius.	23 mert akaratának kívánsága teljesül, s ahol ő segít, ott nincsen akadály.
24 Opera omnis carnis coram illo, et non est quidquam absconditum ab oculis ejus.	24 Minden élőlény műve nyilvánvaló előtte, és semmi sincs elrejtve színe elől.
25 A sæculo usque in sæculum respicit, et nihil est mirabile in conspectu ejus.	25 Átfogja tekintetével az örökkévalóságot, és semmi sem csodás a színe előtt!
26 Non est dicere : Quid est hoc, aut quid est istud ? omnia enim in tempore suo quærentur.	26 Nem lehet azt mondani: »Mire jó ez, meg az?« mert mindenre szükség van a maga idejében.
27 Benedictio illius quasi fluvius inundavit.	27 Áldása kiárad, mint a folyam,
28 Quomodo cataclysmus aridam inebriavit, sic ira ipsius gentes quæ non exquisierunt eum hæreditabit.	28 és megitatja a szárazföldet, mint az áradás. Így űzte el haragja a népeket, amelyek nem keresték őt,
29 Quomodo convertit aquas in siccitatem, et siccata est terra, et viæ illius viis illorum directæ sunt, sic peccatoribus offensiones in ira ejus.	29 így változtatott vizet szárazsággá, úgyhogy a föld kiszáradt; így egyengetett utat átvonulásokhoz, a bűnösöknek pedig gáncsot vetett haragjában.
30 Bona bonis creata sunt ab initio : sic nequissimis bona et mala.	30 Jót teremtett a jóknak kezdettől fogva, éppígy jót és rosszat a gonoszoknak.
31 Initium necessariæ rei vitæ hominum, aqua, ignis, et ferrum, sal, lac, et panis similagineus, et mel, et botrus uvæ, et oleum, et vestimentum.	31 Az ember életének fő szükségletei: víz és tűz, vas meg só, tej, búzakenyér, méz, a szőlő fürtje, olaj és ruha.
32 Hæc omnia sanctis in bona, sic et impiis et peccatoribus in mala convertentur.	32 Mindez a jámborok javára szolgál, de a gonoszok és bűnösök ártalmára válik.
33 Sunt spiritus qui ad vindictam creati sunt, et in furore suo confirmaverunt tormenta sua.	33 Vannak szellemek, amelyeket megtorlásra teremtett, és ezek dühöngésükkel súlyosbítják kínjaikat,
34 In tempore consummationis effundent virtutem, et furorem ejus qui fecit illos placabunt.	34 a vég idején kiadják erejüket, és lecsillapítják Alkotójuk haragját.
35 Ignis, grando, fames, et mors, omnia hæc ad vindictam creata sunt :	35 Tűz és jégeső, éhség és döghalál, mindezeket bosszúállásra teremtették. A ragadozók fogai, a skorpiók s a kígyók és a bosszú pallosa az istentelenek kiirtásáért vannak. Ha parancsot ad nekik, ujjonganak, szükség esetére készen állnak a földön, és nem késnek szót fogadni kellő időben. Ezért kezdettől fogva meg voltam győződve, meghánytam-vetettem, s írásba is foglaltam: »Jók az Úr művei mind egy szálig, és minden szükségletről idejében gondoskodik.« Nem lehet azt mondani: »Ez rosszabb amannál!« mert mindegyik beválik a maga idejében. Most tehát teljes szívvel és szájjal dicsérjétek és áldjátok az Úr nevét!
36 bestiarum dentes, et scorpii, et serpentes, et rhomphæa vindicans in exterminium impios.
37 In mandatis ejus epulabuntur : et super terram in necessitatem præparabuntur, et in temporibus suis non præterient verbum.
38 Propterea ab initio confirmatus sum, et consiliatus sum, et cogitavi, et scripta dimisi.
39 Omnia opera Domini bona, et omne opus hora sua subministrabit.
40 Non est dicere : Hoc illo nequius est : omnia enim in tempore suo comprobabuntur.
41 Et nunc in omni corde et ore collaudate, et benedicite nomen Domini.