Ecclesiasticus 1

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (Prologus)Multorum nobis et magnorum per legem, et prophetas, aliosque qui secuti sunt illos, sapientia demonstrata est, in quibus oportet laudare Israël doctrinæ et sapientiæ causa, quia non solum ipsos loquentes necesse est esse peritos, sed etiam extraneos posse et dicentes et scribentes doctissimos fieri. Avus meus Jesus, postquam se amplius dedit ad diligentiam lectionis legis, et prophetarum, et aliorum librorum qui nobis a parentibus nostris traditi sunt, voluit et ipse scribere aliquid horum quæ ad doctrinam et sapientiam pertinent, ut desiderantes discere, et illorum periti facti, magis magisque attendant animo, et confirmentur ad legitimam vitam. Hortor itaque venire vos cum benevolentia, et attentiori studio lectionem facere, et veniam habere in illis, in quibus videmur, sequentes imaginem sapientiæ, deficere in verborum compositione. Nam deficiunt verba hebraica, quando fuerint translata ad alteram linguam : non autem solum hæc, sed et ipsa lex, et prophetæ, ceteraque aliorum librorum non parvam habent differentiam quando inter se dicuntur. Nam in octavo et trigesimo anno temporibus Ptolemæi Evergetis regis, postquam perveni in Ægyptum, et cum multum temporis ibi fuissem, inveni ibi libros relictos, non parvæ neque contemnendæ doctrinæ. Itaque bonum et necessarium putavi et ipse aliquam addere diligentiam et laborem interpretandi librum istum : et multa vigilia attuli doctrinam in spatio temporis, ad illa quæ ad finem ducunt, librum istum dare, et illis qui volunt animum intendere, et discere quemadmodum oporteat instituere mores, qui secundum legem Domini proposuerint vitam agere. Omnis sapientia a Domino Deo est : et cum illo fuit semper, et est ante ævum.	1 Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva.
2 Arenam maris, et pluviæ guttas, et dies sæculi, quis dinumeravit ? altitudinem cæli, et latitudinem terræ, et profundum abyssi, quis dimensus est ?	2 A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?
3 sapientiam Dei præcedentem omnia, quis investigavit ?	3 Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?
4 Prior omnium creata est sapientia, et intellectus prudentiæ ab ævo.	4 Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van.
5 Fons sapientiæ verbum Dei in excelsis, et ingressus illius mandata æterna.	5 A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.
6 Radix sapientiæ cui revelata est ? et astutias illius quis agnovit ?	6 Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?
7 disciplina sapientiæ cui revelata est et manifestata ? et multiplicationem ingressus illius quis intellexit ?	7 Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?
8 Unus est altissimus, Creator omnipotens, et rex potens et metuendus nimis, sedens super thronum illius, et dominans Deus.	8 Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.
9 Ipse creavit illam in Spiritu Sancto, et vidit, et dinumeravit, et mensus est :	9 Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,
10 et effudit illam super omnia opera sua, et super omnem carnem, secundum datum suum, et præbuit illam diligentibus se.	10 és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.
11 Timor Domini gloria, et gloriatio, et lætitia, et corona exsultationis.	11 Az Úr félelme tisztesség és dicsőség, vígság és örömkoszorú;
12 Timor Domini delectabit cor, et dabit lætitiam, et gaudium, et longitudinem dierum.	12 az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.
13 Timenti Dominum bene erit in extremis, et in die defunctionis suæ benedicetur.	13 Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.
14 Dilectio Dei honorabilis sapientia :	14 Isten szeretete tisztes bölcsesség;
15 quibus autem apparuerit in visu diligunt eam in visione, et in agnitione magnalium suorum.	15 akiknek szeme előtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.
16 Initium sapientiæ timor Domini : et cum fidelibus in vulva concreatus est : cum electis feminis graditur, et cum justis et fidelibus agnoscitur.	16 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívőkkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nőkkel együtt jár, s az igazakban és a hívőkben megnyilvánul.
17 Timor Domini scientiæ religiositas :	17 Az Úr félelme jámbor tudás,
18 religiositas custodiet et justificabit cor ; jucunditatem atque gaudium dabit.	18 a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez.
19 Timenti Dominum bene erit, et in diebus consummationis illius benedicetur.	19 Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.
20 Plenitudo sapientiæ est timere Deum, et plenitudo a fructibus illius.	20 A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad:
21 Omnem domum illius implebit a generationibus, et receptacula a thesauris illius.	21 egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.
22 Corona sapientiæ timor Domini, replens pacem et salutis fructum :	22 A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyömölcsöt terem.
23 et vidit, et dinumeravit eam : utraque autem sunt dona Dei.	23 Ő látta azt és megszámlálta, mindkettő Isten ajándéka.
24 Scientiam et intellectum prudentiæ sapientia compartietur, et gloriam tenentium se exaltat.	24 Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsőségét.
25 Radix sapientiæ est timere Dominum, et rami illius longævi.	25 A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.
26 In thesauris sapientiæ intellectus et scientiæ religiositas : execratio autem peccatoribus sapientia.	26 A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bűnösök ellenben utálják a bölcsességet.
27 Timor Domini expellit peccatum :	27 Az Úr félelme kiűzi a bűnt,
28 nam qui sine timore est non poterit justificari : iracundia enim animositatis illius subversio illius est.	28 mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.
29 Usque in tempus sustinebit patiens, et postea redditio jucunditatis.	29 A békén tűrő szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;
30 Bonus sensus usque in tempus abscondet verba illius, et labia multorum enarrabunt sensum illius.	30 okossága egy ideig elrejti gondolatait, később pedig sokak ajka hirdeti okosságát. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak; a bűnös azonban utálja Isten tiszteletét. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked, mivel az igazi bölcsesség és műveltség az Úr félelme, s ami kedves előtte, az a hűség és az alázatosság. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel! Ne légy kétszínű az emberek előtt, és ne kövess el botlást ajkaddal! Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra, hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette, mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.
31 In thesauris sapientiæ significatio disciplinæ :
32 execratio autem peccatori cultura Dei.
33 Fili, concupiscens sapientiam, conserva justitiam, et Deus præbebit illam tibi.
34 Sapientia enim et disciplina timor Domini : et quod beneplacitum est illi,
35 fides et mansuetudo, et adimplebit thesauros illius.
36 Ne sis incredibilis timori Domini, et ne accesseris ad illum duplici corde.
37 Ne fueris hypocrita in conspectu hominum, et non scandalizeris in labiis tuis.
38 Attende in illis, ne forte cadas, et adducas animæ tuæ inhonorationem :
39 et revelet Deus absconsa tua, et in medio synagogæ elidat te :
40 quoniam accessisti maligne ad Dominum, et cor tuum plenum est dolo et fallacia.