Proverbi 22

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Melius est nomen bonum quam divitiae multae, super argentum et aurum gratia bona.	1 Többet ér a jó név nagy gazdagságnál, s a kedvesség ezüstnél és aranynál.
2 Dives et pauper obviaverunt sibi: utriusque operator est Dominus.	2 Van egymás mellett gazdag is, szegény is: mindegyiket az Úr alkotta.
3 Callidus vidit malum et abscondit se; simplices pertransierunt et afflicti sunt damno.	3 Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik, a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.
4 Praemium modestiae timor Domini, divitiae et gloria et vita.	4 A szerénység jutalma az Úr félelme, gazdagság, hírnév és élet.
5 Spinae et laquei in via perversi, custos autem animae suae longe recedit ab eis.	5 A gonosz útján fegyver és kard van, aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.
6 Institue adulescentem iuxta viam suam; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.	6 Az ifjú a maga életútját követi, s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.
7 Dives pauperibus imperat; et, qui accipit mutuum, servus est fenerantis.	7 A gazdag uralkodik a szegényen, s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.
8 Qui seminat iniquitatem, metet mala et virga irae suae consummabitur.	8 Aki igazságtalanságot vet, bajt arat, és dölyfének vesszője megsemmisül.
9 Qui bono oculo est, benedicetur, de panibus enim suis dedit pauperi.	9 Az irgalmas lelkű áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek. Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik, és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.
10 Eice derisorem, et exibit cum eo iurgium; cessabuntque causae et contumeliae.	10 Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály, megszűnik a perpatvar s a szidalom.
11 Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.	11 Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű, aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.
12 Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.	12 Az Úr szemei megőrzik a tudást, s az elvetemült igéi összeomlanak.
13 Dicit piger: “ Leo est foris, in medio platearum occidendus sum ”.	13 Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint! Még megölnek az utca közepén!«
14 Fovea profunda os alienae; cui iratus est Dominus, incidet in eam.	14 Az idegen asszony szája mély verem, akire az Úr haragszik, beleesik.
15 Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinae fugabit eam.	15 Dőreség tapad az ifjú szívéhez, a fenyítő pálca azonban leszedi róla.
16 Opprimis pauperem? Ipse augebit divitias suas. Donas ditiori? Ipse egebis.	16 Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát, ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.
17 Inclina aurem tuam et audi verba sapientium, appone autem cor ad doctrinam meam,	17 Hajtsd ide füledet, és hallgasd a bölcsek mondásait, vedd szívedre tanításomat,
18 quia pulchra erunt, cum servaveris ea in ventre tuo, et redundabunt in labiis tuis.	18 mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben, és kiárad majd ajkadra!
19 Ut sit in Domino fiducia tua, ostendi ea tibi hodie.	19 Hogy az Úrba helyezd bizalmadat, a mai napon veled is közlöm.
20 Nonne descripsi ea tibi nudiustertius in cogitationibus et scientia,	20 Harminc mondást írtam le számodra, megfontolással és tudománnyal,
21 ut ostenderem tibi firmitatem verborum veritatis, ut respondeas illi, qui misit te?	21 hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket, hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.
22 Non facias violentiam pauperi, quia pauper est, neque conteras egenum in porta,	22 Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény, s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,
23 quia iudicabit Dominus causam eorum, et anima spoliabit spoliatores.	23 mert ügyét az Úr vállalja és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.
24 Noli esse amicus homini iracundo neque ambules cum viro furioso,	24 Ne barátkozz olyannal, aki indulatos, és ne járj haragos férfival,
25 ne forte discas semitas eius et sumas scandalum animae tuae.	25 hogy el ne tanuld útjait, és kelepcét ne állíts lelkednek.
26 Noli esse cum his, qui iungunt manus suas et qui vades se offerunt pro debitis:	26 Ne légy azok között, akik kezüket adják, hogy tartozásért jótálljanak,
27 si enim non habes unde restituas, quid causae est ut tollat lectum tuum subter te?	27 ha majd nem lesz miből fizetned, miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?
28 Ne transferas terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.	28 El ne mozdítsd a régi határt, amelyet őseid megvontak!
29 Vidisti virum velocem in opere suo: coram regibus stabit nec erit ante ignobiles.	29 Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!