Ezechiele 2

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Mi disse: «Figlio dell’uomo, àlzati, ti voglio parlare».	1 Így szólt hozzám: »Emberfia, állj lábadra, hadd beszéljek veled.«
2 A queste parole, uno spirito entrò in me, mi fece alzare in piedi e io ascoltai colui che mi parlava.	2 És miután hozzám szólt, lélek jött belém és lábra állított; és hallottam, amint hozzám beszélt
3 Mi disse: «Figlio dell’uomo, io ti mando ai figli d’Israele, a una razza di ribelli, che si sono rivoltati contro di me. Essi e i loro padri si sono sollevati contro di me fino ad oggi.	3 és mondta: »Emberfia, elküldelek téged Izrael fiaihoz, a pártütő nemzethez, amely eltávozott tőlem; ők és atyáik mind a mai napig megszegték szövetségemet.
4 Quelli ai quali ti mando sono figli testardi e dal cuore indurito. Tu dirai loro: “Dice il Signore Dio”.	4 Kemény arcúak és megátalkodott szívűek fiaik is, akikhez küldelek; mondjad tehát nekik: Így szól az Úr Isten!
5 Ascoltino o non ascoltino – dal momento che sono una genìa di ribelli –, sapranno almeno che un profeta si trova in mezzo a loro.	5 Hátha még ők is meghallják, és elhagyják bűneiket! Mert ellenszegülő ház ez, de tudják meg, hogy próféta van közöttük!
6 Ma tu, figlio dell’uomo, non li temere, non avere paura delle loro parole. Essi saranno per te come cardi e spine e tra loro ti troverai in mezzo a scorpioni; ma tu non temere le loro parole, non t’impressionino le loro facce: sono una genìa di ribelli.	6 Tehát te, emberfia, ne félj tőlük és ne ijedj meg beszédeiktől se, ha hitetlenek és lázongók is veled szemben, és ha skorpiókkal kell is együtt laknod. Szavaiktól ne félj, és arcuktól ne remegj, mert ellenszegülő ház ez.
7 Ascoltino o no – dal momento che sono una genìa di ribelli –, tu riferirai loro le mie parole.	7 Mondd tehát nekik igéimet; hátha meghallják és elhagyják bűneiket, mert haragra ingerelnek engem!
8 Figlio dell’uomo, ascolta ciò che ti dico e non essere ribelle come questa genìa di ribelli: apri la bocca e mangia ciò che io ti do».	8 Te pedig, emberfia, hallgass mindarra, amit én majd neked mondok, és ne légy ellenszegülő, mint az az ellenszegülő ház; nyisd fel szádat és edd meg azt, amit én neked adok.«
9 Io guardai, ed ecco, una mano tesa verso di me teneva un rotolo.	9 Erre azt láttam, hogy íme, egy kéz nyúlt felém: benne könyvtekercs volt. Kiterítette előttem, és az kívül is, belül is tele volt írva, s ami bele volt írva, az siralom, gyászének és jajszó volt.
10 Lo spiegò davanti a me; era scritto da una parte e dall’altra e conteneva lamenti, pianti e guai.