Vangelo secondo Matteo 25

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Tunc simile erit regnum cae lorum decem virginibus, quae accipienteslampades suas exierunt obviam sponso.	1 Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé.
2 Quinque autem ex eis erant fatuae, etquinque prudentes.	2 Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos.
3 Fatuae enim, acceptis lampadibus suis, non sumpserunt oleumsecum;	3 Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat.
4 prudentes vero acceperunt oleum in vasis cum lampadibus suis.	4 Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben.
5 Moramautem faciente sponso, dormitaverunt omnes et dormierunt.	5 Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.
6 Media autem nocteclamor factus est: “Ecce sponsus! Exite obviam ei”.	6 Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ‘Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!’
7 Tunc surrexerunt omnesvirgines illae et ornaverunt lampades suas.	7 Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat.
8 Fatuae autem sapientibus dixerunt:“Date nobis de oleo vestro, quia lampades nostrae exstinguuntur”.	8 Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ‘Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.’
9 Responderunt prudentes dicentes: “Ne forte non sufficiat nobis et vobis, itepotius ad vendentes et emite vobis”.	9 Az okosak ezt válaszolták: ‘Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.’
10 Dum autem irent emere, venit sponsus,et quae paratae erant, intraverunt cum eo ad nuptias; et clausa est ianua.	10 Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták.
11 Novissime autem veniunt et reliquae virgines dicentes: “Domine, domine, aperinobis”.	11 Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ‘Uram, uram! Nyiss ki nekünk!’
12 At ille respondens ait: “Amen dico vobis: Nescio vos”.	12 De ő így válaszolt: ‘Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.’
13 Vigilate itaque, quia nescitis diem neque horam.	13 Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
14 Sicut enim homo peregre proficiscens vocavit servos suos et tradidit illisbona sua.	14 Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát.
15 Et uni dedit quinque talenta, alii autem duo, alii vero unum,unicuique secundum propriam virtutem, et profectus est. Statim	15 Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön
16 abiit, quiquinque talenta acceperat, et operatus est in eis et lucratus est alia quinque;	16 elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt.
17 similiter qui duo acceperat, lucratus est alia duo.	17 Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt.
18 Qui autem unumacceperat, abiens fodit in terra et abscondit pecuniam domini sui.	18 Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
19 Postmultum vero temporis venit dominus servorum illorum et ponit rationem cum eis.	19 Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura és számadást tartott velük.
20 Et accedens, qui quinque talenta acceperat, obtulit alia quinque talentadicens: “Domine, quinque talenta tradidisti mihi; ecce alia quinquesuperlucratus sum”.	20 Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ‘Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’
21 Ait illi dominus eius: “Euge, serve bone et fidelis.Super pauca fuisti fidelis; supra multa te constituam: intra in gaudium dominitui”.	21 Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’
22 Accessit autem et qui duo talenta acceperat, et ait: “Domine, duotalenta tradidisti mihi; ecce alia duo lucratus sum”.	22 Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ‘Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’
23 Ait illi dominuseius: “Euge, serve bone et fidelis. Super pauca fuisti fidelis; supra multa teconstituam: intra in gaudium domini tui”.	23 Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’
24 Accedens autem et qui unumtalentum acceperat, ait: “Domine, novi te quia homo durus es: metis, ubi nonseminasti, et congregas, ubi non sparsisti;	24 Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ‘Uram, tudom rólad, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és begyűjtesz onnan is, ahová nem ültettél.
25 et timens abii et absconditalentum tuum in terra. Ecce habes, quod tuum est”.	25 Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Íme, itt van, ami a tied!’
26 Respondens autemdominus eius dixit ei: “Serve male et piger! Sciebas quia meto, ubi nonseminavi, et congrego, ubi non sparsi?	26 Az ura azt válaszolta neki: ‘Te gonosz és lusta szolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem ültettem.
27 Oportuit ergo te mittere pecuniam meamnummulariis, et veniens ego recepissem, quod meum est cum usura.	27 Éppen ezért el kellett volna helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét.
28 Tolliteitaque ab eo talentum et date ei, qui habet decem talenta:	28 Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!
29 omni enim habentidabitur, et abundabit; ei autem, qui non habet, et quod habet, auferetur ab eo.	29 Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.
30 Et inutilem servum eicite in tenebras exteriores: illic erit fletus etstridor dentium”.	30 A haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’
31 Cum autem venerit Filius hominis in gloria sua, et omnes angeli cum eo, tuncsedebit super thronum gloriae suae.	31 Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan , akkor leül majd dicsőséges trónjára.
32 Et congregabuntur ante eum omnes gentes;et separabit eos ab invicem, sicut pastor segregat oves ab haedis,	32 Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
33 et statuetoves quidem a dextris suis, haedos autem a sinistris.	33 A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára.
34 Tunc dicet Rex his, quia dextris eius erunt: “Venite, benedicti Patris mei; possidete paratum vobisregnum a constitutione mundi.	34 Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ‘Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta.
35 Esurivi enim, et dedistis mihi manducare;sitivi, et dedistis mihi bibere; hospes eram, et collegistis me;	35 Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem,
36 nudus, etoperuistis me; infirmus, et visitastis me; in carcere eram, et venistis ad me”.	36 mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’
37 Tunc respondebunt ei iusti dicentes: “Domine, quando te vidimus esurientemet pavimus, aut sitientem et dedimus tibi potum?	37 Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked?
38 Quando autem te vidimushospitem et collegimus, aut nudum et cooperuimus?	38 Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged?
39 Quando autem te vidimusinfirmum aut in carcere et venimus ad te?”.	39 Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’
40 Et respondens Rex dicet illis:“Amen dico vobis: Quamdiu fecistis uni de his fratribus meis minimis, mihifecistis”.	40 A király így válaszol majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.’
41 Tunc dicet et his, qui a sinistris erunt: “Discedite a me,maledicti, in ignem aeternum, qui praeparatus est Diabolo et angelis eius.	41 Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ‘Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült.
42 Esurivi enim, et non dedistis mihi manducare; sitivi, et non dedistis mihipotum;	42 Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni,
43 hospes eram, et non collegistis me; nudus, et non operuistis me;infirmus et in carcere, et non visitastis me”.	43 idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.’
44 Tunc respondebunt et ipsidicentes: “Domine, quando te vidimus esurientem aut sitientem aut hospitem autnudum aut infirmum vel in carcere et non ministravimus tibi?”.	44 Erre azok is megkérdezik: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?’
45 Tuncrespondebit illis dicens: “Amen dico vobis: Quamdiu non fecistis uni deminimis his, nec mihi fecistis”.	45 Akkor ő így felel majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.’
46 Et ibunt hi in supplicium aeternum, iustiautem in vitam aeternam ”.	46 És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.«