Siracide 38

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Honora medicum propter necessitatem; etenim illum creavit Altissimus.	1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt.
2 A Deo est enim illi sapientia, et a rege accipiet donationem.	2 Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül.
3 Disciplina medici exaltabit caput illius, et in conspectu magnatorum collaudabitur.	3 Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt.
4 Altissimus creavit de terra medicamenta, et vir prudens non abhorrebit illa.	4 A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük.
5 Nonne a ligno indulcata est aqua amara,	5 Nem a fától lett édes a keserű víz,
6 ut agnoscerent homines virtutem illius? Et dedit hominibus scientiam Altissimus, ut honoraretur in mirabilibus suis.	6 hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek.
7 In his curans mitigabit dolorem, et unguentarius faciet pigmenta suavitatis, ut non consumantur opera eius:	7 Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai,
8 et salus super faciem terrae.	8 és Isten békéje legyen a földön.
9 Fili, in tua infirmitate ne despicias teipsum, sed ora Dominum, et ipse curabit te.	9 Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.
10 Averte a delicto et dirige manus et ab omni peccato munda cor tuum;	10 Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől.
11 da suavitatem et memoriam similaginis et impingua oblationem pro opibus tuis. Et da locum medico,	11 Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz,
12 etenim illum Dominus creavit; et non discedat a te, quia opera eius sunt necessaria.	12 hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.
13 Est enim tempus, quando per manus illorum est solacium.	13 Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,
14 Ipsi vero Dominum deprecabuntur, ut dirigat ad rectam cognitionem et prosperet curationem.	14 és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által.
15 Qui delinquit in conspectu eius, qui fecit eum, incidet in manus medici.	15 Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül.
16 Fili, in mortuum produc lacrimas et, quasi dira passus, incipe lamentationem et secundum iudicium contege corpus illius et non despicias sepulturam illius.	16 Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését!
17 Amare fer fletum et perfice lamentum	17 Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj.
18 et fac luctum secundum meritum eius, uno die vel duobus propter detractionem, et consolare propter tristitiam.	18 Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt!
19 A tristitia enim festinat mors, et tristitia cordis flectit virtutem.	19 Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat.
20 In abductione permanet tristitia, et vita inopis maledictio cordis.	20 Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek.
21 Ne dederis in tristitia cor tuum, sed repelle eam a te et memento novissimorum.	21 Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről!
22 Ne ultra memineris: neque enim est conversio; et huic nihil proderis et teipsum pessimabis.	22 El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,
23 Memor esto iudicii eius, sic enim erit et tuum: mihi heri, et tibi hodie.	23 elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked!
24 In requie mortui requiescere fac memoriam eius et consolare in illo in exitu spiritus sui.	24 A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.
25 Sapientia scribae in opportunitate vacationis; et, qui minoratur operatione, ipse sapientia replebitur. Qua sapientia replebitur,	25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel,
26 qui tenet aratrum et qui gloriatur in iaculo stimuli? Boves agitat et conversatur in operibus eorum, et enarratio eius in filiis taurorum.	26 aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde,
27 Cor suum dabit ad versandos sulcos, et vigilia eius in sagina vaccarum.	27 barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja!
28 Sic omnis faber et architectus, qui noctem tamquam diem transigit, qui sculpit signacula sculptilia, et assiduitas eius variare picturam; cor suum dabit in similitudinem picturae, et vigilia sua perficere opus.	28 De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját;
29 Sic faber ferrarius sedens iuxta incudem et considerans opus ferri; vapor ignis uret carnes eius, et in calore fornacis concertatur.	29 éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja.
30 Vox mallei exsurdat aurem eius, et contra similitudinem vasis oculus eius.	30 Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét,
31 Cor suum dabit in consummationem operum et vigilia sua ornare in perfectionem.	31 munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja.
32 Sic figulus sedens ad opus suum, convertens pedibus suis rotam, qui in sollicitudine positus est semper propter opus suum, et in numero est omnis operatio eius;	32 Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,
33 in brachio suo formabit lutum et ante canos suos curvabit virtutem suam:	33 agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét,
34 cor suum dabit, ut consummet linitionem, et vigilia sua mundare fornacem.	34 a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!
35 Omnes hi in manibus suis speraverunt, et unusquisque in arte sua sapiens est.
36 Sine his omnibus non aedificabitur civitas,
37 et non inhabitabunt nec inambulabunt. Verumtamen in consilium populi non requirentur et in ecclesiam non transilient;
38 super sellam iudicis non sedebunt et decretum iudicii non intellegent neque palam facient disciplinam et iudicium et in parabolis non invenientur;
39 sed creaturam laboris confirmabunt, et sollicitudo illorum in operatione artis.