Qoelet 7

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Ma qual necessità [e qual vantaggio] ha l'uomo di ricercar al disopra di sè, mentre ignora quel ch'è bene per lui nella sua vita, durante i giorni del suo pellegrinaggio, nel tempo che trascorre come un'ombra? E chi potrà far sapere all'uomo, quel che avverrà dopo di lui sotto il sole?	1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2 Meglio il buon nome che gli unguenti preziosi, e il dì della morte che quello della nascita.	2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3 Meglio andare alla casa del lutto, che alla casa del festino: perchè colà è rammentata la fine d'ogni uomo, e il vivente pensa al futuro.	3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4 Meglio la mestizia che il riso; perchè con la tristezza del volto si migliora il cuor del colpevole.	4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5 Il cuore de' savi è dove sta il lutto, e il cuor degli stolti, dove l'allegria.	5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6 Meglio esser rimproverati dal saggio, che ingannati dall'adulazione degli stolti.	6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7 Perchè come il crepitar de' pruni sotto il paiuolo, così è il riso degli stolti. E anche questo è vanità!	7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8 La calunnia conturba il saggioe abbatte la forza del suo cuore.	8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9 Meglio la fine d'un discorso, che il principio: meglio il paziente che l'arrogante.	9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10 Non esser facile ad adirarti, perchè l'ira riposa in seno dello stolto.	10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11 Non dire: «Chi sa mai perchèi tempi di prima eran migliori di questi?»; giacchè stolta è una tale domanda.	11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12 Migliore è la sapienza unita agli averi, e giova maggiormente a chi vede il sole.	12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13 Come infatti protegge la sapienza, così protegge il danaro; ma la dottrina e la sapienza han questo in più, che dàn vita a chi le possiede.	13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14 Considera le opere di Dio: come niuno possa raddrizzare ciò ch'Egli dispregiò [e torse].	14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15 Nel dì della prosperità goditi i beni, o premunisciti contro il giorno dell'avversità; perchè questo e quello ha fatto parimenti Iddio, onde non trovi l'uomo giusta querela contro di lui.	15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16 Anche questo vidi ne' giorni della mia vanità: c'è il giusto che perisce nella sua giustizia, e l'empio che a lungo vive [e prospera] nella sua malvagità.	16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17 Tu non esser troppo giusto, e non ti fare eccessivamente savio, perchè tu non abbia a perdere il senno [affatto].	17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18 Non agire troppo empiamentenè essere stolto, perchè tu non muoia prima del tempo.	18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19 È bene che tu sostenga il giusto, ma neppure da quell'altro non ritirar la tua mano; giacchè chi teme Iddio, nulla trascura.	19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20 La sapienza rende il saggio più fortedi dieci capi [che sian] nella città.	20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21 Certo non v'ha giusto sulla terra, che faccia il bene e non pecchi[mai].	21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22 Non badare a tutto quello che si dice, che tu non abbia a udire il tuo servo sparlare di te!	22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23 Sa invero la tua coscienza, che spesso tu pure hai sparlato degli altri.	23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24 Tutto saggiai con la sapienza. Dissi: «Diventerò sapiente!»; ma quella s'allontanò da me,	24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25 più assai che prima non era. È grande la [sua] profondità: chi può scovarla?	25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26 Investigai ogni cosa con l'animo mio per sapere, e indagare e cercar la sapienza e la ragione [delle cose], e riconoscer l'empietà dello stoltoe l'errore de' folli.	26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27 E più amara della morte trovai la donna, ch'è un laccio da cacciatori, e una rete è il suo cuore, e le sue mani catene. Chi è caro a Dio, ne scampa; ma il peccatore sarà accalappiato da lei.	27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28 Ecco quel ch'io trovai, - dice l'Ecclesiaste -[osservando le cose]ad una ad una per scoprir[ne] la ragione,	28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29 che l'anima mia ricerca ancora, e io non ho trovato! Un uomo su mille lo trovai, ma una donna tra tutte non la trovai.	29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.
30 Questo solo trovai, che Dio fece l'uomo retto, ma egli si perde dietro a infinite questioni. Chi è come il savio? e chi conosce la spiegazione delle cose?