Qoelet 7

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Un buon nome è preferibile all’unguento profumato e il giorno della morte al giorno della nascita.	1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2 È meglio visitare una casa dove c’è lutto che visitare una casa dove si banchetta, perché quella è la fine d’ogni uomo e chi vive ci deve riflettere.	2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3 È preferibile la mestizia al riso, perché con un volto triste il cuore diventa migliore.	3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4 Il cuore dei saggi è in una casa in lutto e il cuore degli stolti in una casa in festa.	4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5 Meglio ascoltare il rimprovero di un saggio che ascoltare la lode degli stolti:	5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6 perché quale il crepitìo dei pruni sotto la pentola tale è il riso degli stolti. Ma anche questo è vanità.	6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7 L’estorsione rende stolto il saggio e i regali corrompono il cuore.	7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8 Meglio la fine di una cosa che il suo principio; è meglio un uomo paziente che uno presuntuoso.	8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9 Non essere facile a irritarti in cuor tuo, perché la collera dimora in seno agli stolti.	9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10 Non dire: «Come mai i tempi antichi erano migliori del presente?», perché una domanda simile non è ispirata a saggezza.	10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11 Buona cosa è la saggezza unita a un patrimonio ed è utile per coloro che vedono il sole.	11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12 Perché si sta all’ombra della saggezza come si sta all’ombra del denaro; ma vale di più il sapere, perché la saggezza fa vivere chi la possiede.	12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13 Osserva l’opera di Dio: chi può raddrizzare ciò che egli ha fatto curvo?	13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14 Nel giorno lieto sta’ allegro e nel giorno triste rifletti: Dio ha fatto tanto l’uno quanto l’altro, cosicché l’uomo non riesce a scoprire ciò che verrà dopo di lui.	14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15 Nei miei giorni vani ho visto di tutto: un giusto che va in rovina nonostante la sua giustizia, un malvagio che vive a lungo nonostante la sua iniquità.	15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16 Non essere troppo giusto e non mostrarti saggio oltre misura: perché vuoi rovinarti?	16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17 Non essere troppo malvagio e non essere stolto. Perché vuoi morire prima del tempo?	17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18 È bene che tu prenda una cosa senza lasciare l’altra: in verità chi teme Dio riesce bene in tutto.	18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19 La sapienza rende il saggio più forte di dieci potenti che sono nella città.	19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20 Non c’è infatti sulla terra un uomo così giusto che faccia solo il bene e non sbagli mai.	20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21 Ancora: non fare attenzione a tutte le dicerie che si fanno, così non sentirai che il tuo servo ha detto male di te;	21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22 infatti il tuo cuore sa che anche tu tante volte hai detto male degli altri.	22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23 Tutto questo io ho esaminato con sapienza e ho detto: «Voglio diventare saggio!», ma la sapienza resta lontana da me!	23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24 Rimane lontano ciò che accade: profondo, profondo! Chi può comprenderlo?	24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25 Mi sono applicato a conoscere e indagare e cercare la sapienza e giungere a una conclusione, e a riconoscere che la malvagità è stoltezza e la stoltezza è follia.	25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26 Trovo che amara più della morte è la donna: essa è tutta lacci, una rete il suo cuore, catene le sue braccia. Chi è gradito a Dio la sfugge, ma chi fallisce ne resta preso.	26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27 Vedi, questo ho scoperto, dice Qoèlet, confrontando a una a una le cose, per arrivare a una conclusione certa.	27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28 Quello che io ancora sto cercando e non ho trovato è questo: un uomo fra mille l’ho trovato, ma una donna fra tutte non l’ho trovata.	28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29 Vedi, solo questo ho trovato: Dio ha creato gli esseri umani retti, ma essi vanno in cerca di infinite complicazioni.	29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.