Qoelet 10

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Una mosca morta guasta l’unguento del profumiere: un po’ di follia ha più peso della sapienza e dell’onore.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 Il cuore del sapiente va alla sua destra, il cuore dello stolto alla sua sinistra.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 E anche quando lo stolto cammina per strada, il suo cuore è privo di senno e di ognuno dice: «Quello è un pazzo».	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Se l’ira di un potente si accende contro di te, non lasciare il tuo posto, perché la calma pone rimedio a errori anche gravi.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 C’è un male che io ho osservato sotto il sole, uno sbaglio commesso da un sovrano:	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 la stoltezza viene collocata in posti elevati e i ricchi siedono in basso.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Ho visto schiavi andare a cavallo e prìncipi camminare a piedi, per terra, come schiavi.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 Chi scava una fossa vi può cadere dentro e chi abbatte un muro può essere morso da una serpe.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 Chi spacca pietre può farsi male e chi taglia legna può correre pericoli.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Se il ferro si ottunde e non se ne affila il taglio, bisogna raddoppiare gli sforzi: il guadagno sta nel saper usare la saggezza.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Se il serpente morde prima d’essere incantato, non c’è profitto per l’incantatore.	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Le parole del saggio procurano stima, ma le labbra dello stolto lo mandano in rovina:	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 l’esordio del suo parlare è sciocchezza, la fine del suo discorso pazzia funesta.	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 L’insensato moltiplica le parole, ma l’uomo non sa quello che accadrà: chi può indicargli ciò che avverrà dopo di lui?	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 Lo stolto si ammazza di fatica, ma non sa neppure andare in città.	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 Povero te, o paese, che per re hai un ragazzo e i tuoi prìncipi banchettano fin dal mattino!	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 Fortunato te, o paese, che per re hai un uomo libero e i tuoi prìncipi mangiano al tempo dovuto, per rinfrancarsi e non per gozzovigliare.	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 Per negligenza il soffitto crolla e per l’inerzia delle mani piove in casa.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 Per stare lieti si fanno banchetti e il vino allieta la vita, ma il denaro risponde a ogni esigenza.	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 Non dire male del re neppure con il pensiero e nella tua stanza da letto non dire male del potente, perché un uccello del cielo potrebbe trasportare la tua voce e un volatile riferire la tua parola.	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!