Job 21

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Job tomó la palabra y dijo:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 Escuchad, escuchad mis razones, dadme siquiera este consuelo.	2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba!
3 Tened paciencia mientras hablo yo, cuando haya hablado, os podréis burlar.	3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok!
4 ¿Acaso me quejo yo de un hombre? ¿Por qué entonces no he de ser impaciente?	4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom?
5 Volved hacia mí: quedaréis espantados y la mano pondréis en vuestra boca.	5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra!
6 Que yo mismo me horrorizo al recordarlo, y mi carne es presa de un escalofrío.	6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet!
7 ¿Por qué siguen viviendo los malvados, envejecen y aún crecen en poder?	7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban?
8 Su descendencia ante ellos se afianza, sus vástagos se afirman a su vista.	8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt,
9 En paz sus casas, nada temen, la vara de Dios no cae sobre ellos.	9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk,
10 Su toro fecunda sin marrar, sin abortar su vaca pare.	10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél,
11 Dejan correr a sus niños como ovejas, sus hijos brincan como ciervos.	11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik,
12 Cantan con arpa y cítara, al son de la flauta se divierten.	12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak;
13 Acaban su vida en la ventura, en paz descienden al seol.	13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba.
14 Y con todo, a Dios decían: «¡Lejos de nosotros, no queremos conocer tus caminos!	14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra!
15 ¿Qué es Sadday para que le sirvamos, qué podemos ganar con aplacarle?»	15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’
16 ¿No está en sus propias manos su ventura, aunque el consejo de los malos quede lejos de Dios?	16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével!
17 ¿Cuántas veces la lámpara de los malos se apaga, su desgracia irrumpe sobre ellos, y él reparte dolores en su cólera?	17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait?
18 ¿Son como paja ante el viento, como tamo que arrebata un torbellino?	18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész?
19 ¿Va a guardar Dios para sus hijos su castigo? ¡que le castigue a él, para que sepa!	19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze!
20 ¡Vea su ruina con sus propios ojos, beba de la furia de Sadday!	20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából!
21 ¿Qué le importa la suerte de su casa, después de él, cuando se haya cortado la cuenta de sus meses?	21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták!
22 Pero, ¿se enseña a Dios la ciencia? ¡Si es él quien juzga a los seres más excelsos!	22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli?
23 Hay quien muere en su pleno vigor, en el colmo de la dicha y de la paz,	23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan;
24 repletos de grasa su ijares, bien empapado el meollo de sus huesos.	24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja,
25 Y hay quien muere, la amargura en el alma, sin haber gustado la ventura.	25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül;
26 Juntos luego se acuestan en el polvo, y los gusanos los recubren.	26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket.
27 ¡Oh, sé muy bien lo que pensáis, las malas ideas que os formáis sobre mí!	27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket!
28 «¿Dónde está, os decís, la casa del magnate? ¿dónde la tienda que habitaban los malos?»	28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’
29 ¿No habéis interrogado a los viandantes? ¿no os han pasmado los casos que refieren?	29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja:
30 Que el malo es preservado en el día del desastre, en el día de los furores queda a salvo.	30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik.
31 Pues, ¿quién le echa en cara su conducta y le da el merecido de su obras?	31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért?
32 Cuando es llevado al cementerio, sobre el mausoleo hace vela.	32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött.
33 Dulces le son los terrones del torrente, y detrás de él desfila todo el mundo.	33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek!
34 ¿Cómo, pues, me consoláis tan en vano? ¡Pura falacia son vuestras respuestas!	34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?«