Job 18

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Bildad de Súaj tomó la palabra y dijo:	1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:
2 ¿Cuándo pondréis freno a las palabras? Reflexionad, y después hablaremos.	2 »Mikor értek a szóbeszéd végére? Előbb térjetek észre, s úgy beszéljünk!
3 ¿Por qué hemos de ser tenidos como bestias, y a vuestros ojos somos impuros?	3 Miért tartsanak minket állatoknak, és miért legyünk tisztátalanok a szemetekben?
4 Oh tú, que te desgarras en tu cólera, ¿la tierra acaso quedará por ti desierta, se moverá la roca de su sitio?	4 Te marcangolod magadat dühödben; kedvedért talán néptelenné váljék a föld, s a sziklák elmozduljanak helyükből?
5 Sí, la luz del malvado ha de apagarse, ya no brillará su ardiente llama.	5 Nemde kialszik a gonosznak világossága, és nem fénylik tüzének lángja.
6 La luz en su tienda se oscurece, de encima de él se apaga la candela.	6 Sátrában a fény elsötétül, s elalszik a mécses felette.
7 Se acortan sus pasos vigorosos, le pierde su propio consejo.	7 Erőteljes lépései elernyednek, és fondorlata földre teríti;
8 Porque sus pies le meten en la red, entre mallas camina.	8 hálóba akad lábával, verem fonadéka fölött járkál;
9 Por el talón le apresa un lazo, el cepo se cierra sobre él.	9 lábát csapda fogja és hurok szorítja;
10 Oculto en la tierra hay un nudo para él, una trampa le espera en el sendero.	10 tőr van elrejtve számára a földön, és kelepce vár rá az ösvényen;
11 Por todas partes le estremecen terrores, y le persiguen paso a paso.	11 mindenfelől rémség ijeszti és fonja be lábát.
12 El hambre es su cortejo, la desgracia se adhiere a su costado.	12 Erejét éhség fogyasztja, és bordáit koplalás emészti.
13 Devora el mal su piel, el Primogénito de la Muerte roe sus miembros.	13 Elsorvasztja bőre szépségét s elemészti tagjait a halál elsőszülöttje;
14 Se le arranca del seguro de su tienda, se le lleva donde el Rey de los terrores.	14 kiragadja őt sátrából, amelyben bizakodott, és elküldi az iszonyat királyához.
15 Se ocupa su tienda, ya no suya, se esparce azufre en su morada.	15 Olyan sátorban lakik, amely már nincs is, és ként szórnak lakóhelye fölé.
16 Por abajo se secan sus raíces, por arriba se amustia su ramaje.	16 Alul elszáradnak a gyökerei, felül pedig eltapossák termését.
17 Su recuerdo desaparece de la tierra, no le queda nombre en la comarca.	17 Elvész emléke a föld színéről, nem említik nevét az utcákon;
18 Se le arroja de la luz a las tinieblas, del orbe se le expulsa.	18 a világosságból a sötétségbe taszítják, és elüldözik a föld kerekségéről.
19 Ni prole ni posteridad tiene en su pueblo, ningún superviviente en sus moradas.	19 Nem marad népe közt sem fia, sem sarja, és szállásán nincsenek hátrahagyottak.
20 De su fin se estremece el Occidente, y el Oriente queda preso de terror.	20 Ítélete napjától megrémülnek a nyugatiak, s iszonyat szállja meg a kelet lakóit.
21 Tan sólo esto son las moradas del impío, tal el lugar del que a Dios desconoce.	21 Így járnak a bűnösök hajlékai, s ilyen a lakóhelye annak, aki Istennel nem törődik.«