Ecclesiasticus 41

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 O mors, quam amara est memoria tua homini pacem habenti in substantiis suis :	1 Ó, halál! De keserű rád gondolni annak, aki békében élvezi javait,
2 viro quieto, et cujus viæ directæ sunt in omnibus, et adhuc valenti accipere cibum !	2 a gondtalan embernek, akinek útjai szerencsések mindenben, aki még jóízűen tud enni!
3 O mors, bonum est judicium tuum homini indigenti, et qui minoratur viribus,	3 Ó, halál! De kedves a végzésed a nyomorgó embernek, az ereje fogytán levőnek,
4 defecto ætate, et cui de omnibus cura est, et incredibili, qui perdit patientiam !	4 annak, aki elaggott, és akinek minden csak terhére van, aki bizalmatlan és reményvesztett!
5 Noli metuere judicium mortis : memento quæ ante te fuerunt, et quæ superventura sunt tibi : hoc judicium a Domino omni carni.	5 Ne félj a haláltól, kiszabott végzetedtől, gondolj azokra, akik előtted voltak és utánad következnek, ez minden élőnek osztályrésze az Úrtól!
6 Et quid superveniet tibi in beneplacito Altissimi ? sive decem, sive centum, sive mille anni :	6 Miért ócsárlod tehát a Magasságbeli végzését? Legyen bár az évekből tíz, vagy száz, sőt ezer:
7 non est enim in inferno accusatio vitæ.	7 az alvilágban nincs az életkor miatt szemrehányás.
8 Filii abominationum fiunt filii peccatorum, et qui conversantur secus domos impiorum.	8 Utálatos fajzattá lesz a gonoszok nemzetsége, s akik az istentelenek házában járatosak!
9 Filiorum peccatorum periet hæreditas, et cum semine illorum assiduitas opprobrii.	9 A bűnösök gyermekeinek öröksége elenyészik, és magzatukat gyalázat kíséri.
10 De patre impio queruntur filii, quoniam propter illum sunt in opprobrio.	10 Az istentelen apa ellen panaszt emelnek gyermekei, mert miatta vannak gyalázatban.
11 Væ vobis, viri impii, qui dereliquistis legem Domini Altissimi !	11 Jaj nektek, istentelen férfiak, akik elhagytátok az Úrnak, a Magasságbelinek törvényét!
12 Et si nati fueritis, in maledictione nascemini : et si mortui fueritis, in maledictione erit pars vestra.	12 Ha születtetek is, átokra születtetek, és ha meghaltok, átokban lesz részetek.
13 Omnia quæ de terra sunt in terram convertentur : sic impii a maledicto in perditionem.	13 Mind, ami földből való, a földbe tér vissza, ekként a gonoszok is átokból romlásba térnek.
14 Luctus hominum in corpore ipsorum : nomen autem impiorum delebitur.	14 Csak testüket siratják az emberek, az istentelenek neve azonban elenyészik.
15 Curam habe de bono nomine : hoc enim magis permanebit tibi quam mille thesauri pretiosi et magni.	15 Gondod legyen a jó hírnévre, mert az inkább megmarad neked, mint ezer drága nagy kincs.
16 Bonæ vitæ numerus dierum : bonum autem nomen permanebit in ævum.	16 Néhány napig tart a kellemes élet, a jó név pedig örökre megmarad!
17 Disciplinam in pace conservate, filii : sapientia enim abscondita, et thesaurus invisus, quæ utilitas in utrisque ?	17 Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. Mert láthatatlan kincs az elrejtett bölcsesség, mi haszna hát az egyiknek vagy a másiknak?
18 Melior est homo qui abscondit stultitiam suam, quam homo qui abscondit sapientiam suam.	18 Békében őrizzétek, fiaim, a rendet,
19 Verumtamen reveremini in his quæ procedunt de ore meo :	19 s azok miatt érezzetek szégyent, amit most szám említ,
20 non est enim bonum omnem reverentiam observare, et non omnia omnibus bene placent in fide.	20 mert nem mindig illő a restelkedés, és nem minden szégyenkezés talál tetszésre.
21 Erubescite a patre et a matre de fornicatione : et a præsidente et a potente de mendacio :	21 Restelld a paráznaságot apád és anyád előtt, a hazugságot fejedelem és hatalmas előtt,
22 a principe et a judice de delicto : a synagoga et plebe de iniquitate :	22 a vétséget bíró és elöljáró előtt, a törvényszegést a közösség és a nép előtt,
23 a socio et amico de injustitia, et de loco in quo habitas :	23 az igazságtalanságot társad és barátod előtt, szállóhelyeden
24 de furto, de veritate Dei, et testamento : de discubitu in panibus, et ab obfuscatione dati et accepti :	24 a lopást, a megfeledkezést az Istenre tett esküről és szerződésről, a könyökölést étkezéskor, az adott és vett jó becsmérlését,
25 a salutantibus de silentio, a respectu mulieris fornicariæ, et ab aversione vultus cognati.	25 a hallgatást, ha köszöntenek, parázna nőre tekintést, az arc elfordítását rokontól,
26 Ne avertas faciem a proximo tuo, et ab auferendo partem et non restituendo.	26 arcod elfordítását társadtól, az illetmény elvevését és meg nem térítését,
27 Ne respicias mulierem alieni viri, et ne scruteris ancillam ejus, neque steteris ad lectum ejus.	27 szemed jártatását más férfi feleségén, a leskelődést szolgálója után, és ágyának megközelítését, a becsmérlő szavakat barátaid előtt, és a szemrehányást, amikor adakozol.
28 Ab amicis de sermonibus improperii : et cum dederis, ne improperes.