Ecclesiasticus 19

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Operarius ebriosus non locupletabitur : et qui spernit modica paulatim decidet.	1 A részeges munkás meg nem gazdagszik, s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.
2 Vinum et mulieres apostatare faciunt sapientes, et arguent sensatos.	2 Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, és meghurcolják az okosokat.
3 Et qui se jungit fornicariis erit nequam : putredo et vermes hæreditabunt illum : et extolletur in exemplum majus, et tolletur de numero anima ejus.	3 Aki buja nőkkel tart, elzüllik, rothadás és féreg veszi birtokába, nagy, elrettentő példa lesz, s elveszik lelkét az élők közül.
4 Qui credit cito levis corde est, et minorabitur : et qui delinquit in animam suam, insuper habebitur.	4 Aki könnyen megbízik, könnyelmű az, és kárt vall, és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.
5 Qui gaudet iniquitate, denotabitur : et qui odit correptionem, minuetur vita : et qui odit loquacitatem, extinguit malitiam.	5 Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül, s aki utálja a feddést, megrövidíti életét, aki azonban gyűlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.
6 Qui peccat in animam suam, p?nitebit : et qui jucundatur in malitia, denotabitur.	6 Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja, s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül.
7 Ne iteres verbum nequam et durum, et non minoraberis.	7 Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet, akkor senki sem becsmérel téged.
8 Amico et inimico noli narrare sensum tuum : et si est tibi delictum, noli denudare :	8 Amiről tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek, és ha tudsz valami vétekről, ne fedd fel azt!
9 audiet enim te, et custodiet te, et quasi defendens peccatum, odiet te, et sic aderit tibi semper.	9 Mert aki meghallgat, inkább őrizkedik tőled, a bűnt védelmébe fogadja, téged pedig meggyűlöl, s ilyen marad irányodban mindenkor.
10 Audisti verbum adversus proximum tuum ? commoriatur in te, fidens quoniam non te dirumpet.	10 Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled; hidd el: nem fordulsz fel miatta.
11 A facie verbi parturit fatuus, tamquam gemitus partus infantis.	11 Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás, mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli.
12 Sagitta infixa femori carnis, sic verbum in corde stulti.	12 Mint a nyíl a comb húsában, olyan a szóbeszéd a balga szívében.
13 Corripe amicum, ne forte non intellexerit, et dicat : Non feci : aut, si fecerit, ne iterum addat facere.	13 Kérdezd meg előbb a barátot, hátha nem is tud róla, és azt mondja: »Nem tettem!« Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegye többé!
14 Corripe proximum, ne forte non dixerit : et si dixerit, ne forte iteret.	14 Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta? Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé!
15 Corripe amicum, sæpe enim fit commissio :	15 Kérdezd meg a barátot, mert sokszor akad rágalom,
16 et non omni verbo credas. Est qui labitur lingua, sed non ex animo :	16 és ne adj minden szóbeszédre! Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.
17 quis est enim qui non deliquerit in lingua sua ? Corripe proximum antequam commineris,	17 Ki az, aki nem vétett még nyelvével? Kérdezd meg előbb a társat, mielőtt ráförmednél,
18 et da locum timori Altissimi : quia omnis sapientia timor Dei, et in illa timere Deum, et in omni sapientia dispositio legis.	18 és adj helyet a Magasságbeli törvényének! Minden bölcsesség istenfélelem, és Isten félelme van benne: minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.
19 Et non est sapientia nequitiæ disciplina, et non est cogitatus peccatorum prudentia.	19 Nem bölcsesség a jártasság a rosszban, és nem okosság a bűnösök fortélya.
20 Est nequitia, et in ipsa execratio, et est insipiens qui minuitur sapientia.	20 Van gonosz eszesség, s ez utálatos, és van együgyű, aki gonoszság híján van.
21 Melior est homo qui minuitur sapientia, et deficiens sensu, in timore, quam qui abundat sensu, et transgreditur legem Altissimi.	21 Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjű, ha istenfélő, mint a nagyeszű, aki megszegi a Magasságbeli törvényét.
22 Est solertia certa, et ipsa iniqua :	22 Van vakmerő ravaszság, amely bűnös,
23 et est qui emittit verbum certum enarrans veritatem. Est qui nequiter humiliat se, et interiora ejus plena sunt dolo :	23 és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond. Van olyan, aki rútul megalázkodik, és belseje tele van cselvetéssel.
24 et est qui se nimium submittit a multa humilitate : et est qui inclinat faciem suam, et fingit se non videre quod ignoratum est :	24 Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik, lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná, amiről nem akar tudni.
25 et si ab imbecillitate virium vetetur peccare, si invenerit tempus malefaciendi, malefaciet.	25 Ha erő híján nem tud vétkezni, mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot.
26 Ex visu cognoscitur vir, et ab occursu faciei cognoscitur sensatus.	26 Külsejéről lehet az embert megismerni, és arca kifejezéséből ismerni meg az okosat.
27 Amictus corporis, et risus dentium, et ingressus hominis, enuntiant de illo.	27 A test öltözete, az ajkak nevetése, s az ember járása mind rá vallanak.
28 Est correptio mendax in ira contumeliosi, et est judicium quod non probatur esse bonum : et est tacens, et ipse est prudens.	28 Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt, van megítélés, amely nem állja meg helyét, s van, aki hallgat, és az a bölcs.