Qoelet 10

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Muscae morientes perdunt et corrumpunt oleum unguentarii. Gravior quam sapientia et gloria est parva stultitia.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 Cor sapientis in dextera eius, et cor stulti in sinistra illius.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 Sed et in via stultus ambulans, cum ipse insipiens sit, omnes stultosaestimat.	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Si spiritus potestatem habentis ascenderit contra te, locum tuum ne dimiseris,quia lenitas faciet cessare peccata maxima.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 Est malum, quod vidi sub sole quasi errorem egredientem a facie principis:	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 positum stultum in dignitate sublimi et divites sedere deorsum.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Vidi servos inequis et principes ambulantes super terram quasi servos.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 Qui fodit foveam,incidet in eam; et, qui dissipat murum, mordebit eum coluber.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 Qui excidit lapides, affligetur in eis; et, qui scindit ligna, periclitabitur ex eis.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Si retusum fuerit ferrum, et aciem eius non exacueris, labor multiplicabitur,sed lucrum industriae erit sapientia.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Si mordeat serpens incantatione neglecta, nihil lucri habet incantator.	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Verba oris sapientis gratia, et labia insipientis praecipitabunt eum.	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 Initium verborum eius stultitia, et novissimum oris illius insipientia mala.	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 Stultus verba multiplicat: “ Ignorat homo quid futurum sit; et, quid post se futurum sit, quis ei poterit indicare?”.	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 Labor stultorum affliget eos, qui nesciunt in urbem pergere.	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 Vae tibi, terra, cuius rex puer est, et cuius principes mane comedunt.	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 Beata terra, cuius rex nobilis est, et cuius principes vescuntur in tempore suo ad reficiendum et non ad luxuriam.	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 In pigris manibus humiliabitur contignatio, et in remissis perstillabit domus.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 In risum faciunt epulas; vinum laetificat vitam, et pecunia praestat omnia.	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 In cogitatione tua regi ne detrahas et in secreto cubiculi tui ne maledixeris diviti, quia et aves caeli portabunt vocem tuam, et, qui habet pennas, annuntiabit sententiam.	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!