Proverbi 24

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ne aemuleris viros malos nec desideres esse cum eis,	1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,
2 quia rapinas meditatur mens eorum, et perniciem labia eorum loquuntur.	2 mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.
3 Sapientia aedificabitur domus, et prudentia roborabitur.	3 Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,
4 In doctrina replebuntur cellaria, universa substantia pretiosa et pulcherrima.	4 tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.
5 Vir sapiens fortis est, et vir doctus firmat robur.	5 A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.
6 Quia cum dispositione parabis tibi bellum, et erit salus, ubi multa consilia sunt.	6 Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.
7 Excelsa stulto sapientia, in porta non aperiet os suum.	7 Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.
8 Qui cogitat mala facere, vir perniciosus vocabitur.	8 Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.
9 Cogitatio stulti peccatum est, et abominatio hominum detractor.	9 A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.
10 Si fueris lassus in die angustiae, coartabitur fortitudo tua.	10 Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.
11 Erue eos, qui ducuntur ad mortem; et, qui trahuntur ad interitum, retine.	11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!
12 Si dixeris: “ Nesciebamus hoc ”; nonne qui ponderator est cordis, ipse intellegit, et servatorem animae tuae nihil fallit reddetque homini iuxta opera sua?	12 Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!« látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.
13 Comede, fili mi, mel, quia bonum est et favum dulcissimum gutturi tuo.	13 Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!
14 Sic, scito, est sapientia animae tuae; quam cum inveneris, erit tibi posteritas, et spes tua non peribit.	14 Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.
15 Ne insidieris, o nequam, domui iusti neque vastes requiem eius.	15 Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!
16 Septies enim cadet iustus et resurget; impii autem corruent in malum.	16 Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.
17 Cum ceciderit inimicus tuus, ne gaudeas, et in ruina eius ne exsultet cor tuum,	17 Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,
18 ne forte videat Dominus, et displiceat ei et auferat ab eo iram suam.	18 hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!
19 Ne succendas ira in pessimos nec aemuleris impios,	19 A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,
20 quoniam non erit posteritas maligno, et lucerna impiorum exstinguetur.	20 mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.
21 Time Dominum, fili mi, et regem et cum nova sectantibus non commiscearis,	21 Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,
22 quoniam repente consurget perditio eorum, et ruinam utriusque quis novit?	22 mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!
23 Haec quoque sapientibus: Dignoscere personam in iudicio non est bonum.	23 Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!
24 Qui dicit impio: “ Iustus es ”, maledicent ei populi, et detestabuntur eum tribus.	24 Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!« azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,
25 Qui vero arguunt eum, laudabuntur, et super ipsos veniet benedictio boni.	25 de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.
26 Labia deosculatur, qui recta verba respondet.	26 Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.
27 Praepara foris opus tuum et diligenter exerce illud in agro tuo, ut postea aedifices domum tuam.	27 Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.
28 Ne sis testis frustra contra proximum tuum nec decipias quemquam labiis tuis.	28 Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!
29 Ne dicas: “ Quomodo fecit mihi, sic faciam ei, reddam viro secundum opus suum ”.	29 Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!«
30 Per agrum hominis pigri transivi et per vineam viri sensu carentis:	30 Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,
31 et ecce totum repleverant urticae, et operuerant superficiem eius spinae, et maceria lapidum destructa erat;	31 és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!
32 quod cum vidissem, posui in corde meo, vidi, didici disciplinam:	32 Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!
33 “ Parum dormies, modicum dormitabis, pauxillum manus conseres, ut quiescas,	33 Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.
34 et veniet tibi quasi cursor egestas, et mendicitas quasi vir armatus ”.	34 Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«