1 אחרי כן פתח איוב את פיהו ויקלל את יומו | 1 Ezután megnyitotta Jób a száját, elátkozta születése napját |
2 ויען איוב ויאמר | 2 és mondta: |
3 יאבד יום אולד בו והלילה אמר הרה גבר | 3 »Vesszen a nap, amelyen születtem, az éj, amelyen mondták: ‘Fiú fogantatott.’ |
4 היום ההוא יהי חשך אל ידרשהו אלוה ממעל ואל תופע עליו נהרה | 4 Legyen az a nap sötétség, Isten odafenn ne törődjék vele, napfény azon ne világítson. |
5 יגאלהו חשך וצלמות תשכן עליו עננה יבעתהו כמרירי יום | 5 Lepje el sötétség s a halál árnya, ülje meg sűrű felleg, és borítsa keserűség! |
6 הלילה ההוא יקחהו אפל אל יחד בימי שנה במספר ירחים אל יבא | 6 Sötét förgeteg vegye ez éjjelt birtokába; az év napjai közé be ne tudják, s a hónapokhoz ne számítsák! |
7 הנה הלילה ההוא יהי גלמוד אל תבא רננה בו | 7 Maradjon az az éjjel magtalan, vígság azon ne legyen; |
8 יקבהו אררי יום העתידים ערר לויתן | 8 átkozzák el azok, akik napot átokkal illetnek, akik készek felkelteni a Leviatánt! |
9 יחשכו כוכבי נשפו יקו לאור ואין ואל יראה בעפעפי שחר | 9 Öltözzenek sötétbe hajnalának csillagai, várja a világosságot, de hiába, ne lássa hajnal hasadását, |
10 כי לא סגר דלתי בטני ויסתר עמל מעיני | 10 mert nem zárta el az engem hordozó méhnek kapuját, mert nem tartotta távol szememtől a nyomorúságot! |
11 למה לא מרחם אמות מבטן יצאתי ואגוע | 11 Miért nem haltam meg a méhben? Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből? |
12 מדוע קדמוני ברכים ומה שדים כי אינק | 12 Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők? |
13 כי עתה שכבתי ואשקוט ישנתי אז ינוח לי | 13 Így most csendben aludnék, békességben szenderegnék együtt |
14 עם מלכים ויעצי ארץ הבנים חרבות למו | 14 királyokkal, országok tanácsosaival, akik pusztaságot építettek maguknak, |
15 או עם שרים זהב להם הממלאים בתיהם כסף | 15 vagy fejedelmekkel, akik aranyban bővelkedtek, akik ezüsttel töltötték meg házaikat. |
16 או כנפל טמון לא אהיה כעללים לא ראו אור | 16 Vagy mint az elásott idétlen gyermek, nem lennék többé, mint a magzat, amely nem látott napvilágot. |
17 שם רשעים חדלו רגז ושם ינוחו יגיעי כח | 17 Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, és pihennek az erőben megfogyottak; |
18 יחד אסירים שאננו לא שמעו קול נגש | 18 együtt vannak bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a börtönőr szavát. |
19 קטן וגדול שם הוא ועבד חפשי מאדניו | 19 Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától. |
20 למה יתן לעמל אור וחיים למרי נפש | 20 Mire való világosság a nyomorultnak és élet a keseredett léleknek? |
21 המחכים למות ואיננו ויחפרהו ממטמונים | 21 Azoknak, akik várják a halált, de nem jő, és ásva keresik, jobban mint a kincset; |
22 השמחים אלי גיל ישישו כי ימצאו קבר | 22 akik örülnének mérték nélkül, ha a sírt végre megtalálnák? |
23 לגבר אשר דרכו נסתרה ויסך אלוה בעדו | 23 Mire való az élet a férfinak, akinek útja el van rejtve, akit Isten homályba burkolt? |
24 כי לפני לחמי אנחתי תבא ויתכו כמים שאגתי | 24 Sóhajjal kezdem étkezésemet, mint víz árja ömlik hangos zokogásom; |
25 כי פחד פחדתי ויאתיני ואשר יגרתי יבא לי | 25 mert amitől félve féltem, az elért engem, s amitől rettegtem, eljött reám. |
26 לא שלותי ולא שקטתי ולא נחתי ויבא רגז | 26 Nem voltam álnok, nem hallgattam, nem nyugodtam, mégis rámborult a harag!« |