Siracide 51

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Orazione di Gesù Figliuolo di Sirach. Te loderò io, o Signore, e Re, e a te darò gloria, o Dio mio salvatore.	1 Jézusnak, Sírák fiának imája. »Hadd magasztaljalak, Uram, királyom! És dicsérjelek téged, szabadító Istenem!
2 Grazie renderò al nome tuo, perché tu se' stato mio ajuto, e mio protettore.	2 Hadd hirdessem nevedet, mert segítőm és oltalmazóm lettél!
3 Ed hai liberato il corpo mio dalla perdizione, e dal laccio della lingua perversa, e dalle labbra di quelli, che ordivano menzogne, e in faccia a' miei avversari mi hai dato soccorso.	3 Megmentetted testemet az enyészettől, a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot cselekvők ajkától, és megsegítettél a támadókkal szemben.
4 E secondo la molta misericordia, onde tu prendi il nome, mi hai liberato da lioni, che ruggivano pronti a divorare,	4 Megmentettél neved nagy irgalma szerint a prédára leső ordítozóktól,
5 Dalle mani di que', che cercavano l'anima mia, e dal cadere nelle tribolazioni, ond'io fui circondato,	5 és azok kezéből, akik életemre törtek, a nagy szorongatásból, amely körülvett engem,
6 Dalla violenza delle fiamme, tralle quali era rinchiuso, e in mezzo al fuoco non ebbi calore;	6 a fojtó lángtól, amely körülvett, úgyhogy meg sem perzselődtem a tűzben,
7 Dal seno profondo dell'inferno, e dalla impura lingua, dalle testimonianze bugiarde, da un re inique, e dalla ingiusta lingua:	7 az alvilág méhének mélységéből, az elvetemült nyelvtől és a hazug beszédtől, a gonosz királytól és az álnok nyelvtől.
8 A Dio darà laude l'anima mia fino alla morte;	8 Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat,
9 Perocché la mia vita fu presso a cadere laggiù nell'inferno.	9 mert életem közel járt az alvilághoz odalenn.
10 Mi avean serrato da tutte parti, e non era chi mi porgesse soccorso; mirava se alcun uomo mi desse ajuto, ma ajuto non v'era.	10 Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen, segítség után néztem az emberek között, de hiába!
11 Mi ricordai di tua misericordia, o Signore, e delle cose fatte da te ab antico:	11 Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram, és a régi időben véghezvitt művedről,
12 E come tu liberi coloro, cbe te aspettano, e li salvi dalle mani delle nazioni.	12 hogy megmentetted a benned bízókat, Uram, és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből.
13 Tu innalzasti la casa mia, sopra la terra, e te io supplicai per la morte, che tutto scioglie.	13 Fölemeltem a földről szavamat, és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól.
14 Io invocai il Signore padre del Signor mio, affinchè non mi abbandoni, senza soccorso nel giorno di mia afflizione, e mentre dominano i superbi.	14 Kiáltottam az Úrhoz: ‘Ó, Uram, te atyám vagy, ne hagyj el szorongatásom napján, a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok!
15 Darò laude al nome tuo, e continuamente il celebrerò con rendimenti di grazie, perché fu esaudita la mia orazione.	15 Hadd dicsérjem nevedet szüntelen, és magasztalva emlegessem!’« Imám ekkor meghallgatásra talált.
16 E mi liberasti dalla perdizione, e mi salvasti dal tempo cattivo.	16 Megszabadítottál a romlástól, és megmentettél a szorongatás napjától.
17 Per questo io ti renderò grazie, e a te darò laude, e benedirò il nome del Signore.	17 Ezért magasztallak, dicsőítelek, és áldom az Úr nevét!
18 Quand'io era tuttor giovanotto prima di inciampare in errori feci professione di cercar la sapienza colla mia orazione.	18 Amikor még ifjú voltam, mielőtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban.
19 Io la domandava dinanzi al tempio, come sino all'estremo punto la cercherò; ed ella gettò il suo fiore come l'uva primaticcia.	19 A templom előtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő.
20 Il mio cuore trovò in essa il suo gaudio; il mio piede battè la strada diritta; andai in cerca di lei fin dalla giovinezza.	20 Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam.
21 Chinai un poco le mie orecchie, e la ascoltai.	21 Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam,
22 E molta sapienza accolsi nella mia mente, e molto in essa mi avanzai.	22 nagy bölcsességre tettem szert, és nagy előmenetelt tettem benne.
23 A lui, che mi da la sapienza, io darò gloria.	23 Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem!
24 Perocché io mi son risoluto di metterla in pratica; ebbi zelo del bene, e non avronne rossore.	24 Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent.
25 Per lei ha combattuto l'anima mia, e mi tengo costante nel seguitarla.	25 Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerősödtem.
26 Stesi in alto le mie mani, e deplorai la stoltezza di quest'anima.	26 A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását.
27 Verso di lei dirizzai l'anima mia, e conosciuto (me) la trovai.	27 Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem.
28 Con lei possedei da principio il mio cuore; per questo non sarò abbandonato.	28 Általa nyertem értelmességet kezdettől fogva, ezért nem is akarom elhagyni.
29 Nel cercar lei le mie viscere soffersero de' turbamenti, per questo possederò un gran bene.	29 Égett a bensőm, hogy keressem, azért el is nyertem, mint értékes vagyont.
30 Il Signore per min mercede mi ha dato la lingua, ed io con essa a luì darò laude.	30 Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul, dicsérni is kívánom őt vele. Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok, gyülekezzetek iskolámba! Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok? Hiszen lelketek szomjazik nagyon! Megnyitottam számat és mondtam: »Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen! Hajtsátok nyakatokat igája alá, és fogadja be lelketek az intelmet, mert közel van annak megtalálása. Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam, mégis bőséges megnyugvást találtam magamnak. Fogadjátok be tanításomat minél többen, mert ezüstöt, bőséges aranyat szereztek vele! Örvendjen lelketek az ő irgalmasságának, és ne szégyelljétek az ő dicséretét! Végezzétek el dolgotokat még idő előtt, akkor megadja jutalmatokat idejében!«
31 Appressatevi a me, o ignoranti, e adunatevi nella casa di istruzione:
32 Perché tuttora tardate? E che rispondete a questo? le anime vostre son grandemente assetate.
33 Ho aperta la mia bocca, ed ho parlato: comperate senza spesa,
34 E piegate al giogo il vostro collo, e l'anima vostra accolga la disciplina; perocché è facile il ritrovarla.
35 Mirate cogli occhi vostri com'io faticai per un poco, ed ho trovato molta requie.
36 Abbracciate la disciplina come un gran tesoro d'argento, e possedete con lei molto oro.
37 Si consoli l'anima vostra nella misericordia di Dio, e lodando lui non sarete confusi.
38 Fate l'opera vostra per tempo, ed egli darà a voi la mercede vostra a suo tempo.