Salmi 35

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (Per la fine. Dello stesso David servo del Signore).	1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.
2 Disse l'empio dentro se stesso di fare il male: non v'è timor di Dio dinanzi agli occhi suoi.	2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!
3 Agisce con frode nel cospetto di lui, in modo che la sua iniquità diventi odiosa.	3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«
4 Le parole della sua bocca sono ingiustizia e inganno, non ha voluto capire di fare il bene.	4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!
5 Nel suo letto medita l'iniquità, si ferma in ogni via non buona, non ha in orrore alcun male.	5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:
6 Signore, la tua misericordia giunge fino al cielo, e la tua fedeltà fino alle nubi.	6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!
7 La tua giustizia è come le montagne di Dio, i tuoi giudizi sono immenso abisso; uomini e bestie tu conservi, o Signore.	7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.
8 Quanto è grande la tua misericordia, o Dio! I figli degli uomini son sicuri all'ombra delle tue ali.	8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!
9 Sono inebriati dall'abbondanza della tua casa; li abbeveri al torrente delle tue delizie.	9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.
10 Presso di te è la fonte della vita, è per la luce che vediamo la luce.	10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«
11 Continua la tua misericordia sopra quelli che ti conoscono, e la tua giustizia a favore dei retti di cuore.	11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.
12 Non venga contro di me il piede del superbo, nè giunga a cacciarmi la mano del peccatore.	12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.
13 Ecco, son caduti gli operatori d'iniquità, son cacciati, senza potersi rialzare.	13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.
	14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.
	15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
	16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.
	17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.
	18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.
	19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.
	20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.
	21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«
	22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!
	23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!
	24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,
	25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«
	26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.
	27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«
	28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.