Ecclesiasticus 25

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In tribus placitum est spiritui meo, quæ sunt probata coram Deo et hominibus :	1 Három dologban talál gyönyörűséget a lelkem, amelyek kedvesek Isten és emberek előtt,
2 concordia fratrum, et amor proximorum, et vir et mulier bene sibi consentientes.	2 ezek: a testvérek egyetértése, a jó barátok szeretete, s a férfi és nő, ha megértik egymást.
3 Tres species odivit anima mea, et aggravor valde animæ illorum :	3 Három dolgot gyűlöl a lelkem, és nehezen szívlelem létüket:
4 pauperem superbum, divitem mendacem, senem fatuum et insensatum.	4 a gőgös szegényt, a hazug gazdagot, s a balga, oktalan öreget.
5 Quæ in juventute tua non congregasti, quomodo in senectute tua invenies ?	5 Amit nem gyűjtöttél fiatalkorodban, hogyan találhatnád meg vénségedre?
6 Quam speciosum canitiei judicium, et presbyteris cognoscere consilium !	6 Milyen jól áll az ősz hajnak a döntés, s az öregeknek, ha tanácsot adni tudnak!
7 Quam speciosa veteranis sapientia, et gloriosus intellectus et consilium !	7 Milyen jól áll az élteseknek a bölcsesség, s a tiszteseknek az értelem és megfontoltság!
8 Corona senum multa peritia, et gloria illorum timor Dei.	8 Az öregek koszorúja a bőséges tapasztalat, és dicsőségük Isten félelme.
9 Novem insuspicabilia cordis magnificavi : et decimum dicam in lingua hominibus :	9 Kilenc meglepő dolgot dicsérek, a tizediket is említi nyelvem az emberek előtt,
10 homo qui jucundatur in filiis, vivens et videns subversionem inimicorum suorum.	10 ezek: az ember, aki örömét leli gyermekeiben, aki élve éri meg ellenségei vesztét,
11 Beatus qui habitat cum muliere sensata, et qui lingua sua non est lapsus, et qui non servivit indignis se.	11 boldog, aki okos asszonnyal él, aki nem botlik nyelvével, aki nem szolgál magához méltatlanoknak,
12 Beatus qui invenit amicum verum, et qui enarrat justitiam auri audienti.	12 boldog, aki igaz barátot talál, aki hallgató fülnek hirdeti az igazságot,
13 Quam magnus qui invenit sapientiam et scientiam ! sed non est super timentem Dominum.	13 nagy, aki bölcsességet lelt és tudást, és nincs különb annál, aki féli az Urat.
14 Timor Dei super omnia se superposuit.	14 Isten félelme mindenen túltesz:
15 Beatus homo cui donatum est habere timorem Dei : qui tenet illum, cui assimilabitur ?	15 boldog az ember, akinek megadatott Isten félelme! Aki ragaszkodik hozzá, van-e párja annak?
16 Timor Dei initium dilectionis ejus : fidei autem initium agglutinandum est ei.	16 Isten félelme az istenszeretet kezdete, a hit pedig az ő követésének a kezdete.
17 Omnis plaga tristitia cordis est, et omnis malitia nequitia mulieris.	17 A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága.
18 Et omnem plagam, et non plagam videbit cordis :	18 Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne!
19 et omnem nequitiam, et non nequitiam mulieris :	19 Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne!
20 et omnem obductum, et non obductum odientium :	20 Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részéről ne!
21 et omnem vindictam, et non vindictam inimicorum.	21 Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne!
22 Non est caput nequius super caput colubri,	22 Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél,
23 et non est ira super iram mulieris. Commorari leoni et draconi placebit, quam habitare cum muliere nequam.	23 és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelkű asszonnyal.
24 Nequitia mulieris immutat faciem ejus : et obcæcat vultum suum tamquam ursus, et quasi saccum ostendit. In medio proximorum ejus	24 Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest, mint a gyászzsák! Barátai körében ülve,
25 ingemuit vir ejus, et audiens suspiravit modicum.	25 fohászkodik a férje, és ha meghallja őt, csendesen felsóhajt.
26 Brevis omnis malitia super malitiam mulieris : sors peccatorum cadat super illam.	26 Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bűnösök sorsa! Homokos lejtő az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának! Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt! Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat, az asszony, ha övé az elsőség, ellenkezik férjével. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét. Asszonytól jött a bűnnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenőre! Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid előtt, vágd el őt testedtől, és bocsásd el házadból.
27 Sicut ascensus arenosus in pedibus veterani, sic mulier linguata homini quieto.
28 Ne respicias in mulieris speciem, et non concupiscas mulierem in specie.
29 Mulieris ira, et irreverentia, et confusio magna.
30 Mulier si primatum habeat, contraria est viro suo.
31 Cor humile, et facies tristis, et plaga cordis, mulier nequam.
32 Manus debiles et genua dissoluta, mulier quæ non beatificat virum suum.
33 A muliere initium factum est peccati, et per illam omnes morimur.
34 Non des aquæ tuæ exitum, nec modicum : nec mulieri nequam veniam prodeundi.
35 Si non ambulaverit ad manum tuam, confundet te in conspectu inimicorum.
36 A carnibus tuis abscinde illam, ne semper te abutatur.