Vangelo secondo Matteo 5

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Videns autem turbas, ascendit in montem; et cum sedisset, ac cesserunt adeum discipuli eius;	1 A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá,
2 et aperiens os suum docebat eos dicens:	2 ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:
3 “ Beati pauperes spiritu, quoniam ipsorum est regnum caelorum.	3 »Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
4 Beati, qui lugent, quoniam ipsi consolabuntur.	4 Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
5 Beati mites, quoniam ipsi possidebunt terram.	5 Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
6 Beati, qui esuriunt et sitiunt iustitiam, quoniam ipsi saturabuntur.	6 Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégülést nyernek.
7 Beati misericordes, quia ipsi misericordiam consequentur.	7 Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.
8 Beati mundo corde, quoniam ipsi Deum videbunt.	8 Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent.
9 Beati pacifici, quoniam filii Dei vocabuntur.	9 Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
10 Beati, qui persecutionem patiuntur propter iustitiam, quoniam ipsorum estregnum caelorum.	10 Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.
11 Beati estis cum maledixerint vobis et persecuti vos fuerint et dixerint omnemalum adversum vos, mentientes, propter me.	11 Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam.
12 Gaudete et exsultate, quoniammerces vestra copiosa est in caelis; sic enim persecuti sunt prophetas, quifuerunt ante vos.	12 Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.
13 Vos estis sal terrae; quod si sal evanuerit, in quo salietur? Ad nihilumvalet ultra, nisi ut mittatur foras et conculcetur ab hominibus.	13 Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízetlenné válik, mivel sózzák meg? Semmire sem jó többé, mint hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
14 Vos estis lux mundi. Non potest civitas abscondi supra montem posita;	14 Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost.
15 neque accendunt lucernam et ponunt eam sub modio, sed super candelabrum, utluceat omnibus, qui in domo sunt.	15 Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van.
16 Sic luceat lux vestra coram hominibus, utvideant vestra bona opera et glorificent Patrem vestrum, qui in caelis est.	16 Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.
17 Nolite putare quoniam veni solvere Legem aut Prophetas; non veni solvere, sedadimplere.	17 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.
18 Amen quippe dico vobis: Donec transeat caelum et terra, iota unumaut unus apex non praeteribit a Lege, donec omnia fiant.	18 Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik.
19 Qui ergo solveritunum de mandatis istis minimis et docuerit sic homines, minimus vocabitur inregno caelorum; qui autem fecerit et docuerit, hic magnus vocabitur in regnocaelorum.	19 Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.
20 Dico enim vobis: Nisi abundaverit iustitia vestra plus quam scribarum etpharisaeorum, non intrabitis in regnum caelorum.	20 Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.
21 Audistis quia dictum est antiquis: “Non occides; qui autem occiderit, reuserit iudicio”.	21 Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre’ .
22 Ego autem dico vobis: Omnis, qui irascitur fratri suo, reuserit iudicio; qui autem dixerit fratri suo: “Racha”, reus erit concilio; quiautem dixerit: “Fatue”, reus erit gehennae ignis.	22 Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: ‘Oktalan’, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: ‘Bolond’, méltó a gyehenna tüzére.
23 Si ergo offeres munustuum ad altare, et ibi recordatus fueris quia frater tuus habet aliquid adversumte,	23 Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened:
24 relinque ibi munus tuum ante altare et vade, prius, reconciliare fratrituo et tunc veniens offer munus tuum.	24 hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat.
25 Esto consentiens adversario tuo cito,dum es in via cum eo, ne forte tradat te adversarius iudici, et iudex tradat teministro, et in carcerem mittaris.	25 Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek.
26 Amen dico tibi: Non exies inde, donecreddas novissimum quadrantem.	26 Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.
27 Audistis quia dictum est: "Non moechaberis".	27 Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne törj házasságot!’
28 Ego autem dicovobis: Omnis, qui viderit mulierem ad concupiscendum eam, iam moechatus est eamin corde suo.	28 Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében.
29 Quod si oculus tuus dexter scandalizat te, erue eum et proiceabs te; expedit enim tibi, ut pereat unum membrorum tuorum, quam totum corpustuum mittatur in gehennam.	29 Ha pedig a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész testedet a gyehennára vessék.
30 Et si dextera manus tua scandalizat te, abscideeam et proice abs te; expedit enim tibi, ut pereat unum membrorum tuorum, quamtotum corpus tuum abeat in gehennam.	30 És ha a jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész tested a gyehennára jusson.
31 Dictum est autem: “Quicumque dimiserit uxorem suam, det illi libellumrepudii”.	31 Azt is mondták: ‘Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet’ .
32 Ego autem dico vobis: Omnis, qui dimiserit uxorem suam, exceptafornicationis causa, facit eam moechari; et, qui dimissam duxerit, adulterat.	32 Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki elbocsátja feleségét – kivéve a paráznaság esetét –, házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott nővel összeházasodik, házasságot tör.
33 Iterum audistis quia dictum est antiquis: "Non periurabis; reddes autemDomino iuramenta tua".	33 Szintén hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: ‘Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amit esküvel ígértél!’
34 Ego autem dico vobis: Non iurare omnino, nequeper caelum, quia thronus Dei est,	34 Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Isten trónja,
35 neque per terram, quia scabellum est pedumeius, neque per Hierosolymam, quia civitas est magni Regis;	35 se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya , se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa .
36 neque per caputtuum iuraveris, quia non potes unum capillum album facere aut nigrum.	36 A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni.
37 Sitautem sermo vester: “Est, est”, “Non, non”; quod autem his abundantiusest, a Malo est.	37 Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.
38 Audistis quia dictum est: "Oculum pro oculo et dentem pro dente".	38 Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szemet szemért, és fogat fogért’ .
39 Ego autem dico vobis: Non resistere malo; sed si quis te percusserit indextera maxilla tua, praebe illi et alteram;	39 Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is.
40 et ei, qui vult tecum iudiciocontendere et tunicam tuam tollere, remitte ei et pallium;	40 És aki el akarja perelni tőled az ingedet, engedd át neki a köpenyedet is;
41 et quicumque teangariaverit mille passus, vade cum illo duo.	41 s ha valaki kényszerít téged egy mérföldnyire, menj el vele kettőre.
42 Qui petit a te, da ei; etvolenti mutuari a te, ne avertaris.	42 Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsön akar kérni tőled, el ne fordulj.
43 Audistis quia dictum est: "Diliges proximum tuum et odio habebisinimicum tuum".	43 Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.’
44 Ego autem dico vobis: Diligite inimicos vestros et oratepro persequentibus vos,	44 Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért,
45 ut sitis filii Patris vestri, qui in caelis est, quiasolem suum oriri facit super malos et bonos et pluit super iustos et iniustos.	45 hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak.
46 Si enim dilexeritis eos, qui vos diligunt, quam mercedem habetis? Nonne etpublicani hoc faciunt?	46 Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik?
47 Et si salutaveritis fratres vestros tantum, quidamplius facitis? Nonne et ethnici hoc faciunt?	47 És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik?
48 Estote ergo vos perfecti,sicut Pater vester caelestis perfectus est.	48 Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.