Vangelo secondo Luca 22

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 E avvicinatasi la festa degli azzimi, che chiamasi Pasqua:	1 Közeledett a kovásztalan kenyerek ünnepe, amelyet pászkának hívnak.
2 E i principi de' sacerdoti, e gli Scribi cercavano il modo di uccidere Gesù; ma avevan paura del popolo.	2 A főpapok és írástudók keresték a módját, hogy hogyan ölhetnék meg, de féltek a néptől.
3 E Satana entrò in Giuda, cognominato Iscariote, uno dei dodici:	3 Akkor a sátán megszállta Júdást, akit iskariótinak neveznek, s aki egyike volt a tizenkettőnek.
4 E andò a discorrere coi principi de' sacerdoti, e coi magistrati del modo di darlo ad essi nelle mani.	4 Elment és megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség vezetőivel, hogy hogyan adja őt a kezükbe.
5 E ne fecer festa, e convennero di dargli una somma di denaro.	5 Azok megörültek, és megállapodtak, hogy pénzt adnak neki.
6 E n' andò d'accordo. E cercava opportunità di darlo senza romore nelle lor mani.	6 Ő kötelezte magát, és kereste az alkalmat, hogy kezükbe adja őt, amikor nincs jelen a tömeg.
7 E venne il di degli azzimi, nel quale si doveva immolare la Pasqua.	7 Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt.
8 E mandò Pietro, e Giovanni, dicendo loro: Andate, preparateci da mangiare la Pasqua.	8 Jézus elküldte Pétert és Jánost: »Menjetek, készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt, hogy elfogyaszthassuk!«
9 E quelli risposero: Dove vuoi tu, che apparecchiamo?	9 Azok megkérdezték: »Hol akarod, hogy elkészítsük?«
10 Ed ei disse loro: Al primo entrar in città vi imbatterete in un uomo, che avrà una brocca d'acqua: andategli dietro fino alla casa, nella quale entrerà,	10 Azt felelte nekik: »Ha bementek a városba, találkoztok egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt abba a házba, ahova bemegy,
11 E direte al capo di casa: Il maestro dice a te. Dov'è l'ospizio, in cui io mangi la Pasqua co' miei discepoli?	11 és mondjátok meg a házigazdának: ‘A Mester ezt üzeni neked: hol van az a helyiség, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elkölthetem?’
12 Ed egli vi mostrerà un gran cenacolo messo in ordine, e ivi apparecchiate.	12 Ő mutat majd nektek egy nagy, emeleti termet berendezve, ott készítsétek el.«
13 E andati che furono, trovarono,come Gesù aveva detto loro, e prepararon la Pasqua.	13 Elmentek tehát, és úgy találtak mindent, ahogy mondta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
14 E giunta l'ora, si mise a tavola, e con esso i dodici Apostoli:	14 Amikor eljött az óra, asztalhoz ült az apostolokkal együtt,
15 E disse loro; Ardentemente ho bramato di mangiar questa Pasqua con voi prima della mia passione.	15 és azt mondta nekik: »Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvednék.
16 Imperocché vi dico, che non ne mangerò più, fino a tanto che ella sia adempita nel regno di Dio.	16 Mert mondom nektek: többé nem eszem belőle, amíg be nem teljesedik az Isten országában.«
17 E preso il calice, e rese le grazie, disse: Prendete, e distribuitelo fra voi:	17 Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és így szólt: »Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között.
18 Imperocché vi dico, che io non berò il frutto della vite, sino a tanto che il regno di Dio da venuto.	18 Mert mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.«
19 E preso il pane, rendè le grazie, e lo spezzò, e lo diede loro, dicendo: Questo è il mio Corpo, il quale è dato per voi: fate questo in memoria di me.	19 Aztán fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: »Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre!«
20 Similmente ancora il calice, finita che fu la cena, dicendo: Questo è il calice il nuovo testamento nel sangue mio, il quale per voi si spargerà.	20 Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet, és azt mondta: »Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amely értetek kiontatik.
21 Del rimanente ecco che la mano di chi mi tradisce, è meco a mensa.	21 De íme, az áruló keze az enyémmel együtt van az asztalon.
22 E quanto al Figliuol dell'uomo egli sen va, secondo che è stabilito: ma guai all'uomo, da cui sarà egli tradito.	22 Mert az Emberfia ugyan elmegy, amint el van rendelve, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt!«
23 Ed essi cominciarono a domandare l'uno all'altro, chi di loro fosse colui, che tal cosa avrebbe fatto.	23 Erre ők kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki az közülük, aki ezt megteszi?
24 Nacque di più tra di loro contesaI sopra chi di essi paresse essere il maggiore.	24 Versengés is támadt köztük arról, hogy ki a nagyobb közülük.
25 Ma egli disse loro: I re delle genti le governano con impero: e quelli, che le hanno sotto il loro dominio, si chiamano benefattori.	25 Erre azt mondta nekik: »A nemzetek királyai uralkodnak a népeken, és akiknek hatalmuk van fölöttük, jótevőknek hívatják magukat.
26 Non così però tra di voi: ma chi tra di voi è più grande, sia come il più piccolo: e colui, che precede, sia come: uno, che serve.	26 Ti azonban ne így tegyetek, hanem aki nagyobb köztetek, legyen olyan, mint a legkisebb, és aki elöljáró, legyen olyan, mint a szolga.
27 Imperocché chi è da più, colui, che siede, o colui, che serve a tavola? Non è egli da più colui, che siede? Or io sono tra voi come uno, che serve.	27 Mert ki nagyobb: az, aki az asztalnál ül, vagy az, aki felszolgál? Nem az, aki az asztalnál ül? Én mégis úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál.
28 E voi siete quelli, che avete continuato a star meco nelle mie tentazioni.	28 Ti kitartottatok velem megpróbáltatásaimban,
29 E io dispongo a favor vostro del regno, come il Padre ne ha disposto a favor mio,	29 ezért nektek adom az országot, amint nekem adta Atyám,
30 Affinchè mangiate, e beviate alla mia mensa nel regno mio: e sediate in trono a far giudizio delle dodici tribù di Israele.	30 hogy asztalomnál egyetek és igyatok országomban, és trónon ülve ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett.
31 Disse di più il Signore: Simone, Simone, ecco che Satana va io cerca di voi per vagliarvi, come si fa del grano:	31 Simon, Simon! A sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát,
32 Ma io ho pregato per te, affinchè la fede non venga meno: e tu una volta ravveduto conferma i tuoi fratelli.	32 de én könyörögtem érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, és egykor megtérve, megerősítsd testvéreidet.«
33 Egli però dissegli: Signore, son pronto ad andar teco e alla prigioni alla morte.	33 Ő erre azt mondta neki: »Uram, kész vagyok veled a börtönbe és a halálba is menni!«
34 Ma Gesù gli disse; Dico a te o Pietro, non canterà oggi il gallo prima, che tu per tre volte nieghi d'avermi conosciuto. E disse loro:	34 De Jézus azt felelte: »Mondom neked, Péter: mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor is letagadod, hogy ismersz engem.«
35 Quando vi mandai senza sacca, senza borsa, e senza scarpe, vi mancò egli mai nulla?	35 Aztán azt mondta nekik: »Amikor erszény, táska és saru nélkül küldtelek titeket, szenvedtetek-e valamiben hiányt?«
36 Ed essi dissero: Nulla. Disse e loro adunque: Adesso poi chi ha una sacca, la prenda, e cosi anche la borsa: ne chi non la ha, venda la sua tonaca, e comperi una spada.	36 Ők azt felelték: »Semmiben.« Majd így folytatta: »Most azonban akinek erszénye van, vigye magával, hasonlóképpen a táskát is; akinek pedig nincsen, adja el a felső ruháját, és vegyen kardot.
37 Imperocché vi dico, esser necessario tuttora, che in me si adempia quello, che è stato scritto: Egli è stato noverato tra gli scellerati. Imperocché le cose, che riguardano me, sono presso al loro compimento.	37 Mert mondom nektek: be kell teljesednie annak rajtam, ami írva van: ‘A gonosztevők közé számították’ . Mert ami rólam szól, az beteljesedik.«
38 Ma quelli risposero: Signore, ecco qui due spade. Ed ei disse loro: Non più.	38 Erre ők így szóltak: »Uram, íme, itt van két kard.« Ő pedig azt mondta nekik: »Elég!«
39 E si mosse per andare, secondo il suo solito al monte Oliveto. E i suoi discepoli ancora lo seguitarono.	39 Aztán elindult, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment; követték őt a tanítványok is.
40 E giunto che vi fu, disse loro: Orate, a fine di non cadere in tentazione.	40 Amikor odaért, azt mondta nekik: »Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!«
41 E distaccossi da loro, quanto è un tiro di sasso: e inginocchiatosi orava,	41 Majd mintegy kőhajításnyira eltávolodott tőlük, és térdre borulva így imádkozott:
42 Dicendo: Padre, se vuoi, allontana da me questo calice: per altro facciasi non la mia volontà ma la tua.	42 »Atyám! Ha akarod, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom teljesedjék, hanem a tiéd.«
43 E gli apparve un Angelo dal cielo per confortarlo. Ed entrato in agonìa orava più intensamente.	43 Ekkor megjelent neki egy angyal az égből, és megerősítette. Aztán a halállal tusakodva még buzgóbban imádkozott.
44 E diede in un sudore, come di goccie di sangue, che scorreva a terra.	44 A verejtéke olyan lett, mint a földre hulló vér cseppjei.
45 E alzatosi dall'orazione, e portatosi da' suoi discepoli, trovogli addormentati per la tristezza.	45 Majd felkelt az imádságból, és odament a tanítványaihoz, de a szomorúságtól alva találta őket.
46 E disse loro: Perché dormite? alzatevi, orate affine di non entrare in tentazione.	46 Azt mondta nekik: »Miért alszotok? Keljetek föl, imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!«
47 Prima che ei finisse di dir queste parole, ecco che sopraggiunse una truppa di gente: e colui, che chiamavasi Giuda, uno de' dodici, andava loro innanzi: e accostossi a Gesù per baciarlo.	47 Még beszélt, amikor egy sereg közeledett; Júdás vezette őket, egy a tizenkettő közül. Odament Jézushoz, hogy megcsókolja.
48 E Gesù gli disse: Giuda, con un bacio tradisci il Figliuolo dell'uomo?	48 Jézus azonban azt mondta neki: »Júdás! Csókkal árulod el az Emberfiát?«
49 E quelli, che erano intorno a Gesù, vedendo, dove la casa andava a parare, gli dissero: Signore, adopreremo noi la spada?	49 Azok, akik körülötte voltak, látva, hogy mi készül, azt mondták: »Uram, közéjük vágjunk karddal?«
50 E uno di essi ferì un servo del principe de' sacerdoti, e gli tagliò l'orecchio destro.	50 Egyikük rá is csapott a főpap egyik szolgájára, és levágta a jobb fülét.
51 Ma Gesù prese la parola, e disse: Basti così. E toccata l'orecchia di colui, lo risanò.	51 De Jézus azt felelte: »Hagyjátok, elég!« Aztán megérintette a fülét, és meggyógyította.
52 Disse poi Gesù ai principi de' sacerdoti, e ai prefetti del tempio, e ai seniori, i quali si erano mossi contro di lui: Siete venuti armati di spade, e di bastoni quasi contro un ladrone?	52 Akkor Jézus ezt mondta azoknak, akik ellene jöttek, a főpapoknak, a templomőrség tisztjeinek és a véneknek: »Mint rabló ellen, úgy jöttetek kardokkal és dorongokkal.
53 Quand'io con voi mi trovava ogni di nel tempio, non istendeste mai la mano contro di me: ma questa è la vostr'ora, e la balìa delle tenebre.	53 Amikor nap mint nap köztetek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet, de ez a ti órátok, és a sötétség hatalmáé.«
54 E preso che l'ebbero, lo condussero a casa del prìncipe de' sacerdoti: e Pietro lo seguiva alla lontana.	54 Megragadták tehát őt, és a főpap házába vitték. Péter pedig messziről követte.
55 E avendo la gente acceso il fuoco nel cortile, e stando a sedere all'intorno, stava anche Pietro sedendo in mezzo ad essi.	55 Amikor tüzet raktak az udvar közepén és körbeülték, Péter is közéjük ült.
56 E una serva veduto lui, che al fuoco sedeva, e miratolo fissamente, disse: Questi ancora era con lui.	56 Egy szolgáló meglátta, hogy ő is ott ül a tűznél, szemügyre vette, és azt mondta: »Ez is vele volt!«
57 Ma egli lo rinnegò, dicendo: Donna, io noi conosco.	57 De ő tagadta: »Asszony, nem ismerem őt!«
58 Di lì a poco un altro vedendolo, gli disse: Anche tu sei un di coloro. Ma Pietro disse: O uomo, io nol sono.	58 Nem sokkal ezután egy másik látta meg, és így szólt: »Te is közülük való vagy.« Péter azt felelte: »Ember! Nem vagyok!«
59 E quasi un'ora dopo un altro diceva asseverantemente: Certo anche questi era con colui: imperocché anch' egli è Galileo.	59 Körülbelül egy óra múltán ismét erősítgette egy másik: »Bizony, ez is vele volt, hiszen galileai.«
60 E Pietro rispose: O uomo, io non so quel, che tu dica. E immediatamente, prima che egli avesse finite queste parole, il gallo cantò.	60 Péter erre így szólt: »Ember! Nem tudom, mit beszélsz!« És azonnal, mikor még beszélt, megszólalt a kakas.
61 E il Signore si rivolse a mirar Pietro. E Pietro si ricordò della parola dettagli dal Signore: Prima che il gallo canti, mi rinnegherai tre volte.	61 Akkor az Úr hátrafordult, és rátekintett Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az Úr szavára, hogy azt mondta neki: »Mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor is megtagadsz engem.«
62 E Pietro usci fuora, e pianse amaramente.	62 Ekkor kiment, és keservesen sírni kezdett.
63 E que', che tenevan legato Gesù, lo schernivano, e davangli delle percosse.	63 A férfiak pedig, akik őrizték, gúnyolták és verték őt.
64 E gli bendarono gli occhi, e gli davano delle guanciate: e lo interrogavano con dire: Indovina, chi è, che ti ha percosso?	64 Letakarták az arcát, és azt kérdezték tőle: »Prófétálj! Ki ütött meg téged?«
65 E molte altre cose bestemmiando dicevano contro di lui.	65 És egyéb szidalmakkal is illették.
66 E appena fattosi giorno, si radunarono gli anziani del popolo, e i principi de' sacerdoti, e gli Scribi, e lo menarono nel loro Sinedrio, e gli dissero: Se tu se' il Cristo, dillo a noi.	66 Mihelyt megvirradt, egybegyűltek a nép vénei, a főpapok meg az írástudók, és főtanácsuk elé vitték. Így szóltak: »Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk!«
67 Ma egli disse loro: Se io vel dirò, voi non mi crederete:	67 Ő azt felelte nekik: »Ha megmondom nektek, nem hiszitek el;
68 E se anche vi interrogherò, nonmi risponderete, né mi darete libertà.	68 ha pedig kérdezlek titeket, nem feleltek.
69 Ma da ora in poi sarà il Figliuolo dell'uomo assiso alla destra della virtù di Dio.	69 De mostantól fogva az Emberfia a hatalmas Isten jobbján fog ülni« .
70 Tutti gli dissero: Tu dunque se' Figliuolo di Dio? Egli rispose: Voi lo dite, io lo sono.	70 Erre mindnyájan azt mondták: »Tehát te vagy az Isten Fia?« Jézus azt felelte nekik: »Ti mondjátok, hogy én vagyok.«
71 Ma quelli dissero: Che bisogno abbiamo ormai di testimoni? abbiamo noi stessi udito dalla sua propria bocca.	71 Azok erre így szóltak: »Mi szükségünk van még tanúságtételre? Hiszen mi magunk hallottuk a saját szájából.«