1 E avvenne, che essendo Gesù entrato in giorno di sabato nella casa di uno de' principali Farisei per ristorarsi, questi gli tenevano gli occhi addosso. | 1 Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt. |
2 Ed eccoti che un certo uomo idropico se gli pose davanti. | 2 Ott egy vízkóros ember került elébe. |
3 E Gesù prese a dire, ai dottori della legge, e ai Farisei: E egli lecito di risanare in giorno di sabato? | 3 Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: »Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?« |
4 Ma quegli si tacquero. Ed egli toccatolo lo risanò, e rimandollo: | 4 Azok csak hallgattak. Erre megérintette a beteget, meggyógyította, és elbocsátotta. |
5 E soggiunse, e disse loro: Chi di voi, se gli è caduto l'asino, o il bue nel pozzo, non lo trae subito fuora in giorno di sabato? | 5 Aztán így szólt hozzájuk: »Ha közületek valakinek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?« |
6 Né a tali cose potevano replicargli. | 6 Erre nem tudtak mit felelni. |
7 Disse ancora a' convitali una parabola, osservando com'ei si pigliavano i primi posti, dicendo loro: | 7 A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert megfigyelte, hogy hogyan válogatják az első helyeket. Ezt mondta nekik: |
8 Quando sarai invitato a nozze, non ti mettere a sedere nel primo posto, perché a sorte non sia stato invitato da lui quacheduno più degno di te; | 8 »Amikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre. Nehogy előforduljon, hogy ha nálad előkelőbbet is meghívtak volna, |
9 E quegli, che ha invitato te, e lui, venga a dirti: Cedi a questo il luogo: onde allora tu cominci a star con vergogna nell'ultimo posto: | 9 odajöjjön az, aki téged és őt is meghívta, és azt mondja neked: ‘Add át a helyedet!’ És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. |
10 Ma quando sarai invitato, va a metterti nell'ultimo luogo: affinchè venendo, chi ti ha invitato, ti dica: Amico, vieni più in su. Ciò allora ti sia d'onore presso tutti i convitati: | 10 Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ‘Barátom! Menj följebb!’ Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. |
11 Imperocché chiunque si innalza, sarà umiliato: e chi si umilia, sarà innalzato. | 11 Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.« |
12 Diceva di più a colui, che lo aveva invitato: Quando farai qualche pranzo, o cena, non invitare i tuoi amici, né i tuoi fratelli, né i parenti, né i ricchi viccini: perché a sorte ancor essi non invitino te, e ti sia renduto il contraccambio: | 12 Annak pedig, aki őt meghívta, ezt mondta: »Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat és testvéreidet hívd meg, se a rokonaidat és gazdag szomszédaidat, akik majd téged is meghívnak és viszonozzák neked. |
13 Ma quando fai qualche festino, chiama i poveri, gli stroppiati, gli zoppi, e ciechi: | 13 Amikor vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. |
14 E sarai fortunato, perché non hanno da renderti il contraccambio: conciossiaché il contraccambio ti sarà reso alla risurrezione de' giusti. | 14 Így boldog leszel, mert ők nem tudják azt viszonozni neked. De amikor az igazak feltámadnak, megkapod jutalmadat.« |
15 Udito questo, dissegli uno de' convitati: Beato colui, che si reficierà nel regno di Dio. | 15 Az egyik vendég ennek hallatára így szólt hozzá: »Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában!« |
16 Ma egli rispose a lui: Un uomo fece una gran cena, e invitò molta gente. | 16 Ő pedig ezt válaszolta: »Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott. |
17 E all'ora della cena mandò un suo servo a dire a' convitati, che andassero, perché tutto era pronto. | 17 A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: ‘Jöjjetek, mert már minden el van készítve!’ |
18 E principiarono tutti d'accordo a cullarsi. Il primo dissegli: Ho comprato un podere, e bisogna, che vada a vederlo: di grazia compatiscimi. | 18 De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: ‘Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!’ |
19 E un altro disse: Ho comprato cinque gioghi di buoi, e vo a provarli: di grazia compatiscimi. | 19 A másik meg azt mondta: ‘Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!’ |
20 E un altro disse: Ho preso moglie, e perciò non posso venire. | 20 Egy másik azt mondta: ‘Most nősültem, azért nem mehetek!’ |
21 E tornato il servo, riferì queste cose al suo padrone. Allora sdegnato il padre di famiglia, disse al suo servo: Va' tosto per le piazze, e per le contrade della città: e mena qua dentro i mendici, gli stroppiati, i ciechi, e gli zoppi. | 21 Amikor a szolga visszatért, jelentette mindezt urának. Erre a házigazda megharagudott, és ezt mondta szolgájának: ‘Menj ki gyorsan a város tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat!’ |
22 E disse il servo: Signore, si è fatto, come hai comandato, ed evvi ancora luogo. | 22 A szolga jelentette: ‘Uram! Megtörtént, amit parancsoltál, de még mindig van hely.’ |
23 E disse il padrone al servo: Va' per le strade, e lungo le siepi: e sforzagli a venire, affinchè si riempia la mie casa. | 23 Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: ‘Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszerítsd bejönni az embereket, hogy megteljék a házam.’ |
24 Imperocché vi dico, che nessuno di coloro, che erano stati invitati, assaggerà la mia cena. | 24 Mondom azonban nektek, hogy azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a lakomámat.« |
25 E andava con lui turba grande di popolo: e si rivolse, e disse loro: | 25 Nagy népsokaság ment vele, ő pedig hozzájuk fordult, és ezt mondta: |
26 Se uno vien da me, e non odia il padre suo, e la madre, e la moglie, e i figliuoli, e i fratelli, e le sorelle, e fin l'anima sua, non può essere mio discepolo. | 26 »Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját életét is, nem lehet az én tanítványom. |
27 E chi non porta la sua croce, e mi siegue, non può essere mio discepolo. | 27 És aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom. |
28 Imperocché chi di voi fabbricar volendo una torre, non fa prima a tavolino i conti delle spese, che vi vorranno, e se abbia con che finirla; | 28 Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon van-e miből befejezni? |
29 Affinchè, dopo gettate le fondamenta non potendo egli terminarla, non comincino tutti que', che veggono, a burlarsi di lui, | 29 Nehogy miután az alapot lerakta és nem tudta befejezni, mindenki, aki látja, csúfolni kezdje őt: |
30 Dicendo: Costui ha principiato a fabbricare, e non ha potuto finire? | 30 ‘Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.’ |
31 Ovvero qual è quel re, che stando per muover guerra a un altro re non consulti prima a tavolino, se possa con diecimila uomini andar incontro ad uno, che gli vien contro con ventimila? | 31 Vagy melyik király az, aki amikor háborúba indul egy másik király ellen, nem ül le előbb, hogy megfontolja, vajon képes-e tízezerrel szembeszállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? |
32 Altrimenti mentre questi è tuttora lontano, gli spedisce ambasciadori, e lo prega di pace. | 32 Mert ha nem, követséget küld hozzá és békét kér, amikor még messze van. |
33 Così adunque chiunque di voi non rinunzia a tutto quel, che possiede, non può essere mio discepolo. | 33 Így tehát aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az én tanítványom. |
34 Buona cosa è il sale: ma se il sale diventa scipito, con che condirassi? | 34 Jó a só; de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? |
35 Non è a proposito né per la terra né per letame: ma sarà gettato via. Chi ha orecchie da intendere, intenda. | 35 Sem a földre, sem a szemétdombra nem való, hanem hogy kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!« |