Sapienza 9

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 «Dio dei padri e Signore della misericordia, che tutto hai creato con la tua parola,	1 »Atyáim Istene, irgalom Ura, aki szavaddal teremtettél mindeneket,
2 e con la tua sapienza hai formato l’uomo perché dominasse sulle creature che tu hai fatto,	2 és bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál,
3 e governasse il mondo con santità e giustizia ed esercitasse il giudizio con animo retto,	3 hogy igazgassa a földkerekséget szentségben és igazságban, és egyenes lélekkel igazságot tegyen:
4 dammi la sapienza, che siede accanto a te in trono, e non mi escludere dal numero dei tuoi figli,	4 add meg nekem a veled együtt trónoló bölcsességet, és ne zárj ki engem gyermekeid közül!
5 perché io sono tuo schiavo e figlio della tua schiava, uomo debole e dalla vita breve, incapace di comprendere la giustizia e le leggi.	5 Hiszen szolgád vagyok, szolgálód gyermeke, gyenge, rövidéltű ember, elégtelen a jog s a törvények értésére.
6 Se qualcuno fra gli uomini fosse perfetto, privo della sapienza che viene da te, sarebbe stimato un nulla.	6 Mert legyen bár valaki mégoly tökéletes is az emberek fiai között, a tőled eredő bölcsesség nélkül számba sem jöhet.
7 Tu mi hai prescelto come re del tuo popolo e giudice dei tuoi figli e delle tue figlie;	7 Te szemeltél ki engem néped királyává, fiaid és leányaid bírájává,
8 mi hai detto di costruirti un tempio sul tuo santo monte, un altare nella città della tua dimora, immagine della tenda santa che ti eri preparata fin da principio.	8 te mondtad, hogy templomot építsek szent hegyeden, és oltárt lakóhelyed városában, hasonmását a szent sátornak, amelyet kezdettől fogva készítettél.
9 Con te è la sapienza che conosce le tue opere, che era presente quando creavi il mondo; lei sa quel che piace ai tuoi occhi e ciò che è conforme ai tuoi decreti.	9 Veled van bölcsességed, amely ismeri műveidet, s amely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted, és tudja, mi kedves a szemed előtt, és mi felel meg parancsaidnak.
10 Inviala dai cieli santi, mandala dal tuo trono glorioso, perché mi assista e mi affianchi nella mia fatica e io sappia ciò che ti è gradito.	10 Küldd el azt szent egedből, dicsőséged trónusától, hogy velem legyen és velem munkálkodjék, és megtudjam, mi kedves előtted!
11 Ella infatti tutto conosce e tutto comprende: mi guiderà con prudenza nelle mie azioni e mi proteggerà con la sua gloria.	11 Mert ő mindezeket tudja és érti, ezért józanul vezérel majd tetteimben, és megőriz engem hatalmával.
12 Così le mie opere ti saranno gradite; io giudicherò con giustizia il tuo popolo e sarò degno del trono di mio padre.	12 Akkor majd kedvesek lesznek cselekedeteim, igazságban vezérlem népedet, és méltó leszek atyám trónjára.
13 Quale uomo può conoscere il volere di Dio? Chi può immaginare che cosa vuole il Signore?	13 Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát, és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten?
14 I ragionamenti dei mortali sono timidi e incerte le nostre riflessioni,	14 Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok, és terveink ingatagok,
15 perché un corpo corruttibile appesantisce l’anima e la tenda d’argilla opprime una mente piena di preoccupazioni.	15 mert a romlandó test teher a léleknek, s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét.
16 A stento immaginiamo le cose della terra, scopriamo con fatica quelle a portata di mano; ma chi ha investigato le cose del cielo?	16 Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak, csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van, az égieket pedig ki tudná kifürkészni?
17 Chi avrebbe conosciuto il tuo volere, se tu non gli avessi dato la sapienza e dall’alto non gli avessi inviato il tuo santo spirito?	17 Ki ismerte meg akaratodat, hacsak te nem adtál bölcsességet, s el nem küldted szent lelkedet a magasból?
18 Così vennero raddrizzati i sentieri di chi è sulla terra; gli uomini furono istruiti in ciò che ti è gradito e furono salvati per mezzo della sapienza».	18 Így lettek egyenessé a földön levők útjai, s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked, hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram, akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.«