Ijob 9

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Da antwortete Ijob und sprach:	1 Felelt Jób, és így szólt:
2 Wahrhaftig weiß ich, dass es so ist: Wie wäre ein Mensch bei Gott im Recht!	2 »Bizony tudom, hogy úgy van, és hogy nem lehet igaza az embernek Istennel szemben;
3 Wenn er mit ihm rechten wollte, nicht auf eins von tausend könnt er ihm Rede stehen.	3 ha vele pörbe szállni kíván, ezer közül egyre sem tud neki megfelelni.
4 Weisen Sinnes und stark an Macht - wer böte ihm Trotz und bliebe heil?	4 Bölcs szívű ő és hatalmas erejű; ki maradhat bántódás nélkül, ha ellene szegül?
5 Er versetzt Berge; sie merken es nicht, dass er in seinem Zorn sie umstürzt.	5 Elmozdít ő hegyeket, úgyhogy észre sem veszik, felforgatja őket haragjában;
6 Er erschüttert die Erde an ihrem Ort, sodass ihre Säulen erzittern.	6 kimozdítja helyéből a földet, úgyhogy megrendülnek oszlopai;
7 Er spricht zur Sonne, sodass sie nicht strahlt, er versiegelt die Sterne.	7 meghagyja a napnak és fel nem kel, és pecsét alá helyezi a csillagokat;
8 Er spannt allein den Himmel aus und schreitet einher auf den Höhen des Meeres.	8 egyedül feszítette ki az égboltot és taposott a tenger hullámain;
9 Er schuf das Sternbild des Bären, den Orion, das Siebengestirn, die Kammern des Südens.	9 ő teremtette a Göncölszekeret és a Kaszást, a Fiastyúkot és a Dél Csillagát;
10 Er schuf so Großes, es ist nicht zu erforschen, Wunderdinge, sie sind nicht zu zählen.	10 nagyokat cselekszik, amiket nem lehet kifürkészni, csodás dolgokat, amelyeket nem lehet megszámlálni.
11 Zieht er an mir vorüber, ich seh ihn nicht, fährt er daher, ich merk ihn nicht.	11 Ha eljön hozzám, nem látom; ha elmegy, nem veszem észre.
12 Rafft er hinweg, wer hält ihn zurück? Wer darf zu ihm sagen: Was tust du da?	12 Ha hirtelen számon kér, ki tud neki megfelelni? Vagy ki mondhatja neki: ‘Ezt miért teszed?’
13 Gott hält seinen Zorn nicht zurück, unter ihm mussten selbst Rahabs Helfer sich beugen.	13 Isten nem vonja vissza haragját, és alatta meghajolnak Rahab szolgái.
14 Wie sollte denn ich ihm entgegnen, wie meine Worte gegen ihn wählen?	14 Mi vagyok tehát én, hogy megfelelhetnék neki, és szavakat találhatnék vele szemben?
15 Und wär ich im Recht, ich könnte nichts entgegnen, um Gnade müsste ich bei meinem Richter flehen.	15 Ha igazam volna, sem tudnék neki megfelelni, hanem inkább kérlelnem kellene bírámat.
16 Wollte ich rufen, würde er mir Antwort geben? Ich glaube nicht, dass er auf meine Stimme hört.	16 Ha pedig velem, aki hozzá kiáltok, szóba állna, nem hinném, hogy hallgatna szavamra;
17 Er, der im Sturm mich niedertritt, ohne Grund meine Wunden mehrt,	17 mert fergeteggel zúz össze engem, és sokasítja sebeimet ok nélkül is;
18 er lässt mich nicht zu Atem kommen, er sättigt mich mit Bitternis.	18 nem enged lélegzethez jutni, és betölt engem keservekkel.
19 Geht es um Kraft, er ist der Starke, geht es um Recht, wer lädt mich vor?	19 Ha erőről van szó: ő a legerősebb, ha az ítélet igazságáról: senki sem mer mellettem tanúskodni.
20 Wär ich im Recht, mein eigener Mund spräche mich schuldig, wäre ich gerade, er machte mich krumm.	20 Ha igazolni akarnám magamat, saját szám kárhoztatna, ha megmutatnám ártatlanságomat, engem bűnösnek bizonyítana.
21 Schuldlos bin ich, doch achte ich nicht auf mich, mein Leben werfe ich hin.	21 Ha ártatlan is vagyok, nem veszek erről tudomást. Meguntam életemet!
22 Einerlei; so sag ich es denn: Schuldlos wie schuldig bringt er um.	22 Egyre megy! mondom ezért magamban, ő jámbort és bűnöst egyaránt elemészt!
23 Wenn die Geißel plötzlich tötet, spottet er über der Schuldlosen Angst.	23 Ha ostorral sújt, öljön meg egyszerre, és ne nevessen ártatlanok bűnhődésén!
24 Die Erde ist in Frevlerhand gegeben, das Gesicht ihrer Richter deckt er zu. Ist er es nicht, wer ist es dann?	24 Bűnös kézre került a föld, bírái arcát betakarja; kicsoda tenné ezt, ha nem ő?
25 Schneller als ein Läufer eilen meine Tage, sie fliehen dahin und schauen kein Glück.	25 Napjaim futárnál is gyorsabbak voltak, elrohantak és nem láttak boldogságot!
26 Sie gleiten vorbei wie Kähne aus Schilf, dem Adler gleich, der auf Beute stößt.	26 Repülnek, mint a nádcsónak, mint a sas, amely lecsap étkére.
27 Sage ich: Ich will meine Klage vergessen, meine Miene ändern und heiter blicken!,	27 Ha felteszem magamban: Dehogy beszélek így! Más arcot öltök és vidám leszek:
28 so graut mir vor all meinen Schmerzen; ich weiß, du sprichst mich nicht frei.	28 akkor is iszonnyal gondolok minden kínomra, és tudom, hogy nem kíméled a bűnöst.
29 Ich muss nun einmal schuldig sein, wozu müh ich mich umsonst?	29 Ha úgyis bűnösnek kell lennem, miért fáradok hiába?
30 Wollte ich auch mit Schnee mich waschen, meine Hände mit Lauge reinigen,	30 Mosakodnám bár a hó levében, és még oly tisztán ragyogna is kezem,
31 du würdest mich doch in die Grube tauchen, sodass meinen Kleidern vor mir ekelt.	31 akkor is szennybe mártanál, úgyhogy ruháim undorodnának tőlem.
32 Denn du bist kein Mensch wie ich, dem ich entgegnen könnte: Lasst uns zusammen zum Gericht gehen!	32 Mert nem ember ő, mint én, akinek megfelelnék, sem olyan, hogy velem egy sorban mehetne törvény elé;
33 Gäbe es doch einen Schiedsmann zwischen uns! Er soll seine Hand auf uns beide legen.	33 nincs, aki mindegyikünket felelősségre vonja, aki kezét tehetné mindkettőnkre.
34 Er nehme von mir seine Rute, sein Schrecken soll mich weiter nicht ängstigen;	34 Távoztassa csak tőlem pálcáját, hogy félelme ne rémítsen,
35 dann will ich reden, ohne ihn zu fürchten. Doch so ist es nicht um mich bestellt.	35 akkor beszélnék én és nem félnék tőle, mert félelem közepette nem tudok felelni.