Ijob 41
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati
| Einheitsübersetzung | Káldi-Neovulgáta |
|---|---|
| 1 Sieh, das Hoffen darauf wird enttäuscht; sein bloßer Anblick bringt zu Fall. | 1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik! |
| 2 So kühn ist keiner, es zu reizen; wer könnte ihm wohl trotzen? | 2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt? |
| 3 Wer begegnete ihm und bliebe heil? Unter dem ganzen Himmel gibt es so einen nicht. | 3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém! |
| 4 Ich will nicht schweigen von seinen Gliedern, wie groß und mächtig, wie wohlgeschaffen es ist. | 4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről! |
| 5 Wer öffnet die Hülle seines Kleides, wer dringt in seinen Doppelpanzer ein? | 5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe? |
| 6 Wer öffnet die Tore seines Mauls? Rings um seine Zähne lagert Schrecken. | 6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik! |
| 7 Reihen von Schilden sind sein Rücken, verschlossen mit Siegel aus Kieselstein. | 7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva; |
| 8 Einer reiht sich an den andern, kein Lufthauch dringt zwischen ihnen durch. | 8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük; |
| 9 Fest haftet jeder an dem andern, sie sind verklammert, lösen sich nicht. | 9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak. |
| 10 Sein Niesen lässt Licht aufleuchten; seine Augen sind wie des Frührots Wimpern. | 10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái. |
| 11 Aus seinem Maul fahren brennende Fackeln, feurige Funken schießen hervor. | 11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya; |
| 12 Rauch dampft aus seinen Nüstern wie aus kochendem, heißem Topf. | 12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból; |
| 13 Sein Atem entflammt glühende Kohlen, eine Flamme schlägt aus seinem Maul hervor. | 13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából. |
| 14 Stärke wohnt in seinem Nacken, vor ihm her hüpft bange Furcht. | 14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte. |
| 15 Straff liegt seines Wanstes Fleisch, wie angegossen, unbewegt. | 15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul. |
| 16 Sein Herz ist fest wie Stein, fest wie der untere Mühlstein. | 16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő. |
| 17 Erhebt es sich, erschrecken selbst die Starken; vor Schrecken wissen sie nicht aus noch ein. | 17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben. |
| 18 Trifft man es, kein Schwert hält stand, nicht Lanze noch Geschoss und Pfeil. | 18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról; |
| 19 Eisen achtet es wie Stroh, Bronze wie morsch gewordenes Holz. | 19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát, |
| 20 Kein Bogenpfeil wird es verjagen, in Stoppeln verwandeln sich ihm die Steine der Schleuder. | 20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei, |
| 21 Wie Stoppeln dünkt ihm die Keule, es lacht nur über Schwertergerassel. | 21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését. |
| 22 Sein Unteres sind Scherbenspitzen; ein Dreschbrett breitet es über den Schlamm. | 22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban. |
| 23 Die Tiefe lässt es brodeln wie den Kessel, macht das Meer zu einem Salbentopf. | 23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne. |
| 24 Es hinterlässt eine leuchtende Spur; man meint, die Flut sei Greisenhaar. | 24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt. |
| 25 Auf Erden gibt es seinesgleichen nicht, dazu geschaffen, um sich nie zu fürchten. | 25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen. |
| 26 Alles Hohe blickt es an; König ist es über alle stolzen Tiere. | 26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.« |