Ecclesiasticus 4

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Fili, eleemosynam pauperis ne defraudes, et oculos tuos ne transvertas a paupere.	1 Meg ne vond, fiam, a szegénytől az alamizsnát, és el ne fordítsd szemedet a szűkölködőtől!
2 Animam esurientem ne despexeris, et non exasperes pauperem in inopia sua.	2 Ne vesd meg az éhezőt, és ne keserítsd a szegényt ínségében;
3 Cor inopis ne afflixeris, et non protrahas datum angustianti.	3 ne szomorítsd a szűkölködő szívét, és ne vond meg az adományt attól, aki sínylődik;
4 Rogationem contribulati ne abjicias, et non avertas faciem tuam ab egeno.	4 ne utasítsd el a nyomorult kérését, és ne fordítsd el arcodat a nélkülözőtől!
5 Ab inope ne avertas oculos tuos propter iram : et non relinquas quærentibus tibi retro maledicere.	5 Ne fordítsd el szemedet a szegénytől haragodban, és ne adj okot arra, hogy a könyörgők hátad mögött megátkozzanak,
6 Maledicentis enim tibi in amaritudine animæ, exaudietur deprecatio illius : exaudiet autem eum qui fecit illum.	6 mert meghallgatásra talál annak a könyörgése, aki megátkoz téged lelke keserűségében: meghallgatja őt a Teremtője!
7 Congregationi pauperum affabilem te facito : et presbytero humilia animam tuam, et magnato humilia caput tuum.	7 Kedveltesd meg magad a szegények közösségében, légy alázatos a vének előtt, és hajts fejet az előkelőknek!
8 Declina pauperi sine tristitia aurem tuam, et redde debitum tuum, et responde illi pacifica in mansuetudine.	8 Hallgasd meg a szegényt kelletlenség nélkül; add meg, amivel tartozol, és viszonozd nyájasan köszöntését!
9 Libera eum qui injuriam patitur de manu superbi, et non acide feras in anima tua.	9 Mentsd ki az elnyomottat a kevély kezéből, és ne húzódozz attól,
10 In judicando esto pupillis misericors ut pater, et pro viro matri illorum :	10 hogy igazságot szolgáltass! Légy irgalmas az árvákhoz, mintha apjuk volnál, olyan légy anyjukhoz, mint a férj,
11 et eris tu velut filius Altissimi obediens, et miserebitur tui magis quam mater.	11 akkor engedelmes fia leszel a Fölségesnek, s ő anyádnál is jobban megkönyörül rajtad!
12 Sapientia filiis suis vitam inspirat : et suscipit inquirentes se, et præibit in via justitiæ.	12 A bölcsesség életet lehel fiaiba, oltalmába fogadja azokat, akik keresik, s előttük jár az igazság útján.
13 Et qui illam diligit, diligit vitam, et qui vigilaverint ad illam complectentur placorem ejus.	13 Akik szeretik, az életet szeretik, akik virradatkor keresik, kegyelmet találnak nála.
14 Qui tenuerint illam, vitam hæreditabunt : et quo introibit benedicet Deus.	14 Akik megragadják, azoknak élet jut osztályrészül; ahová belép, ott áldásban részesít Isten.
15 Qui serviunt ei obsequentes erunt sancto : et eos qui diligunt illam, diligit Deus.	15 Akik szolgálnak neki, a Szentnek szolgálnak, akik szeretik őt, azokat Isten is szereti.
16 Qui audit illam judicabit gentes : et qui intuetur illam permanebit confidens.	16 Aki hallgat rá, népek fölött ítélkezik, aki figyel rá, biztonságban lakik.
17 Si crediderit ei, hæreditabit illam, et erunt in confirmatione creaturæ illius :	17 Aki bízik benne, el is nyeri, és utóda bizton birtokolja;
18 quoniam in tentatione ambulat cum eo, et in primis eligit eum.	18 mert kísértően jár el vele, s előbb próbára teszi őt;
19 Timorem, et metum, et probationem inducet super illum : et cruciabit illum in tribulatione doctrinæ suæ, donec tentet eum in cogitationibus suis, et credat animæ illius.	19 félelembe, rettegésbe ejti és megkísérti, fenyítése sanyarúságával sújtja őt, amíg csak ki nem próbálja gondolkodását, és meg nem bízik benne.
20 Et firmabit illum, et iter adducet directum ad illum, et lætificabit illum :	20 Szilárddá teszi, egyenes úton vezérli, s eltölti örömmel,
21 et denudabit absconsa sua illi, et thesaurizabit super illum scientiam et intellectum justitiæ.	21 és felfedi előtte titkait; tárházba gyűjti számára a tudást és az erény ismeretét.
22 Si autem oberraverit, derelinquet eum, et tradet eum in manus inimici sui.	22 De ha tévútra tér, elhagyja őt, és ellenségei kezére adja.
23 Fili, conserva tempus, et devita a malo.	23 Figyeld, fiam, az idők járását, és kerüld a rosszat!
24 Pro anima tua ne confundaris dicere verum :	24 Ne átallj igazat mondani életed kedvéért!
25 est enim confusio adducens peccatum, et est confusio adducens gloriam et gratiam.	25 Mert van szégyenkezés, amely bűnre vezet, és van szégyenkezés, amely tiszteletet és kegyelmet szerez.
26 Ne accipias faciem adversus faciem tuam, nec adversus animam tuam mendacium.	26 Ne keresd javadat önmagad kárára, és ne kövess el hazugságot lelked vesztére!
27 Ne reverearis proximum tuum in casu suo,	27 Ne restelkedj társad miatt, ha bajba kerül.
28 nec retineas verbum in tempore salutis. Non abscondas sapientiam tuam in decore suo :	28 Ne tartsd vissza a beszédet mentésre alkalmas időben és ne rejtsd el bölcsességedet a maga díszében,
29 in lingua enim sapientia dignoscitur : et sensus, et scientia, et doctrina in verbo sensati, et firmamentum in operibus justitiæ.	29 mert a beszédről ismerni fel a bölcsességet, s az okosságot, a belátást és a tudományt az okosnak szaváról, de bizonysága az erényes cselekedetekben van.
30 Non contradicas verbo veritatis ullo modo, et de mendacio ineruditionis tuæ confundere.	30 Ne mondj ellent igaz beszédnek sehogy sem, és szégyelld magad oktalan hazugságod miatt!
31 Non confundaris confiteri peccata tua, et ne subjicias te omni homini pro peccato.	31 Ne restelld bevallani vétkeidet, és senkinek se hódolj be bűnös cselekedetre! Ne szállj szembe a hatalmassal, és ne erőlködj a folyó árjával szemben! Életed árán is küzdj az igazságért; mindhalálig küzdj az igazságért, akkor Isten harcba száll érted ellenségeiddel! Ne légy fürge a nyelveddel, és mihaszna, hanyag a dolgod végzésében! Ne légy házadban olyan, mint az oroszlán: a házbeliek felforgatója, alattvalóid elnyomója! Ne legyen kezed kinyújtva elfogadásra, sem szűkmarkú, amikor adni kellene!
32 Noli resistere contra faciem potentis, nec coneris contra ictum fluvii.
33 Pro justitia agonizare pro anima tua, et usque ad mortem certa pro justitia : et Deus expugnabit pro te inimicos tuos.
34 Noli citatus esse in lingua tua, et inutilis, et remissus in operibus tuis.
35 Noli esse sicut leo in domo tua, evertens domesticos tuos, et opprimens subjectos tibi.
36 Non sit porrecta manus tua ad accipiendum, et ad dandum collecta.