Ecclesiasticus 33

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Timenti Dominum non occurrent mala : sed in tentatione Deus illum conservabit, et liberabit a malis. Sapiens non odit mandata et justitias,	1 Aki féli az Urat, azt nem éri baj, megóvja őt Isten a kísértésben, és kiragadja a bajból.
2 et non illidetur quasi in procella navis.	2 Nem gyűlöli a bölcs a parancsokat és az előírásokat, és nem hányódik, mint a hajó a viharban.
3 Homo sensatus credit legi Dei, et lex illi fidelis.	3 Megbízik az értelmes ember Isten törvényében, és megbízható számára a törvény,
4 Qui interrogationem manifestat parabit verbum, et sic deprecatus exaudietur : et conservabit disciplinam, et tunc respondebit.	4 mint az Urim. Készülj a beszédre, akkor hallgatnak rád, állítsd egybe a tanítást, és úgy adj választ!
5 Præcordia fatui quasi rota carri, et quasi axis versatilis cogitatus illius.	5 A balga észjárása, mint a kocsi kereke, és okoskodása, mint a kerékagy forgása.
6 Equus emissarius, sic et amicus subsannator : sub omni supra sedente hinnit.	6 A gúnyolódó barát olyan, mint az útrakész ló, nyerít, bárki üljön is fel rá.
7 Quare dies diem superat, et iterum lux lucem, et annus annum a sole ?	7 Miért különb az egyik nap a másiknál, világosság más világosságnál, az egyik év a másiknál a nap alatt?
8 A Domini scientia separati sunt, facto sole, et præceptum custodiente.	8 Az Úr bölcsessége tette őket különbözőkké, ő teremtette a napot, amely megtartja a törvényét.
9 Et immutavit tempora, et dies festos ipsorum, et in illis dies festos celebraverunt ad horam.	9 Ő tette, hogy idők, és bennük szent napok váltakozzanak, hogy azokon ünnepet üljenek – mind ez óráig.
10 Ex ipsis exaltavit et magnificavit Deus, et ex ipsis posuit in numerum dierum : et omnes homines de solo et ex terra unde creatus est Adam.	10 Kiemelt közülük Isten némelyeket, és felmagasztalta őket, másokat pedig köznapokká rendelt. Az emberek is mindnyájan agyagból és földből vannak, amelyből Ádám teremtetett.
11 In multitudine disciplinæ Dominus separavit eos, et immutavit vias eorum.	11 Bölcsessége bőségében mégis különbséget tett közöttük az Úr, és különböző utat jelölt ki nekik:
12 Ex ipsis benedixit et exaltavit, et ex ipsis sanctificavit, et ad se applicavit, et ex ipsis maledixit, et humiliavit, et convertit illos a separatione ipsorum.	12 egyeseket közülük megáldott és felmagasztalt, némelyeket megszentelt és magához vont, másokat pedig eltaszított és megalázott, és kiirtott helyükről.
13 Quasi lutum figuli in manu ipsius, plasmare illud et disponere.	13 Amint az agyag a fazekas kezében van, hogy gyúrja és alakítsa,
14 Omnes viæ ejus secundum dispositionem ejus : sic homo in manu illius qui se fecit, et reddet illi secundum judicium suum.	14 és kénye-kedve szerint bánjék vele, úgy van az ember is Alkotója kezében, aki végzése szerint juttat neki.
15 Contra malum bonum est, et contra mortem vita : sic et contra virum justum peccator, et sic intuere in omnia opera Altissimi, duo et duo, et unum contra unum.	15 A rosszal jó áll szemben, s a halállal élet, így áll a bűnös is az igaz férfival szemben. Ekként nézd a Magasságbeli minden művét: párosával vannak, az egyik a másik ellenében.
16 Et ego novissimus evigilavi, et quasi qui colligit acinos post vindemiatores.	16 Én pedig mint utolsó serkentem fel, mint aki szüretelők után böngész szőlőszemet.
17 In benedictione Dei et ipse speravi, et quasi qui vindemiat replevi torcular.	17 Isten áldásában bizakodtam én is, és megtöltöttem a prést, mint a szüretelő!
18 Respicite quoniam non mihi soli laboravi, sed omnibus exquirentibus disciplinam.	18 Lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradoztam, hanem mindazok javára, akik okulást keresnek.
19 Audite me, magnates et omnes populi : et rectores ecclesiæ, auribus percipite.	19 Hallgassatok engem, főemberek és népek mind, és figyeljetek, közösség elöljárói!
20 Filio et mulieri, fratri et amico, non des potestatem super te in vita tua : et non dederis alii possessionem tuam, ne forte p?niteat te, et depreceris pro illis.	20 Se gyermeknek, se feleségnek, se testvérnek, se jó barátnak ne adj hatalmat magad fölött életedben! Ne add másnak vagyonodat, hogy meg ne bánd, és könyörögnöd ne kelljen érte.
21 Dum adhuc superes et aspiras, non immutabit te omnis caro.	21 Ameddig élsz és lélegzet van benned, ne engedd, hogy más halandó lépjen helyedbe,
22 Melius est enim ut filii tui te rogent, quam te respicere in manus filiorum tuorum.	22 mert illőbb, hogy gyermekeid kérjenek tőled, mint hogy te lesd gyermekeid kezét.
23 In omnibus operibus tuis præcellens esto.	23 Minden cselekedetedben te maradj felül,
24 Ne dederis maculam in gloria tua. In die consummationis dierum vitæ tuæ, et in tempore exitus tui, distribue hæreditatem tuam.	24 és ne ejts foltot tekintélyeden! Élted napjainak végén, kimúlásod idején oszd el örökségedet!
25 Cibaria, et virga, et onus asino : panis, et disciplina, et opus servo.	25 Abrak, bot és teher kell a szamárnak, élelem, fenyítés és munka a rabszolgának.
26 Operatur in disciplina, et quærit requiescere : laxa manus illi, et quærit libertatem.	26 Fenyíték alatt dolgozik csak, mert nyugodni kíván, engedj kezének pihenőt, és szabadságot keres.
27 Jugum et lorum curvant collum durum, et servum inclinant operationes assiduæ.	27 Iga és gyeplő meghajtja a kemény nyakat, a rabszolgát pedig a folytonos munka hajlítja meg.
28 Servo malevolo tortura et compedes : mitte illum in operationem, ne vacet :	28 A rosszakaratú rabszolgának kaloda való és bilincs, küldd őt munkára, hogy ne henyéljen,
29 multam enim malitiam docuit otiositas.	29 mert a semmittevés sok gazságra tanít!
30 In opera constitue eum : sic enim condecet illum. Quod si non obaudierit, curva illum compedibus, et non amplifices super omnem carnem : verum sine judicio nihil facias grave.	30 Fogd őt munkára, hisz arra való, ha pedig nem hajlik a szóra, verd bilincsbe lábait, de ne légy túlzó senkivel szemben sem, és ne tégy semmi fontosat meggondolás nélkül!
31 Si est tibi servus fidelis, sit tibi quasi anima tua : quasi fratrem sic eum tracta, quoniam in sanguine animæ comparasti illum.	31 Ha hűséges rabszolgád van, úgy tartsd, mint magadat, úgy bánj vele, mint édes testvéreddel, hisz annyit ér neked, mint saját lelked!
32 Si læseris eum injuste, in fugam convertetur :	32 Ha ok nélkül bántod, megszökik,
33 et si extollens discesserit, quem quæras et in qua via quæras illum nescis.	33 ha pedig odébb állt, nem tudod, kit kérdezz, és melyik úton keresd!