1 Post haec autem designavit Dominus alios septuaginta duos et misit illosbinos ante faciem suam in omnem civitatem et locum, quo erat ipse venturus. | 1 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült. |
2 Etdicebat illis: “ Messis quidem multa, operarii autem pauci; rogate ergoDominum messis, ut mittat operarios in messem suam. | 2 Azt mondta nekik: »Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába. |
3 Ite; ecce ego mitto vossicut agnos inter lupos. | 3 Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. |
4 Nolite portare sacculum neque peram neque calceamentaet neminem per viam salutaveritis. | 4 Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek. |
5 In quamcumque domum intraveritis, primumdicite: “Pax huic domui”. | 5 Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ‘Békesség e háznak!’ |
6 Et si ibi fuerit filius pacis, requiescet superillam pax vestra; sin autem, ad vos revertetur. | 6 Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok. |
7 In eadem autem domo maneteedentes et bibentes, quae apud illos sunt: dignus enim est operarius mercedesua. Nolite transire de domo in domum. | 7 Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. |
8 Et in quamcumque civitatemintraveritis, et susceperint vos, manducate, quae apponuntur vobis, | 8 Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek. |
9 et curateinfirmos, qui in illa sunt, et dicite illis: “Appropinquavit in vos regnum Dei”. | 9 Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ‘Elközelgett hozzátok az Isten országa.’ |
10 In quamcumque civitatem intraveritis, et non receperint vos, exeuntes inplateas eius dicite: | 10 Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok: |
11 “Etiam pulverem, qui adhaesit nobis ad pedes decivitate vestra, extergimus in vos; tamen hoc scitote, quia appropinquavitregnum Dei”. | 11 ‘Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.’ |
12 Dico vobis quia Sodomis in die illa remissius erit quam illicivitati. | 12 Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak. |
13 Vae tibi, Chorazin! Vae tibi, Bethsaida! Quia si in Tyro et Sidonefactae fuissent virtutes, quae in vobis factae sunt, olim in cilicio et cineresedentes paeniterent. | 13 Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot. |
14 Verumtamen Tyro et Sidoni remissius erit in iudicioquam vobis.
| 14 De Tírusznak és Szidonnak könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek. |
15 Et tu, Capharnaum, numquid usque in caelum exaltaberis? Usque ad infernumdemergeris!
| 15 És te, Kafarnaum! Vajon az égig fogsz emelkedni? Az alvilágba süllyedsz! |
16 Qui vos audit, me audit; et, qui vos spernit, me spernit; qui autem mespernit, spernit eum, qui me misit ”.
| 16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.« |
17 Reversi sunt autem septuaginta duo cum gaudio dicentes: “ Domine, etiamdaemonia subiciuntur nobis in nomine tuo! ”. | 17 Amikor a hetvenkettő visszatért, örömmel mondták: »Uram! Még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedben!« |
18 Et ait illis: “ VidebamSatanam sicut fulgur de caelo cadentem. | 18 Ő azt felelte nekik: »Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből. |
19 Ecce dedi vobis potestatem calcandisupra serpentes et scorpiones et supra omnem virtutem inimici; et nihil vobisnocebit. | 19 Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek. |
20 Verumtamen in hoc nolite gaudere, quia spiritus vobis subiciuntur;gaudete autem quod nomina vestra scripta sunt in caelis ”.
| 20 De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyekben.« |
21 In ipsa hora exsultavit Spiritu Sancto et dixit: “ Confiteor tibi, Pater,Domine caeli et terrae, quod abscondisti haec a sapientibus et prudentibus etrevelasti ea parvulis; etiam, Pater, quia sic placuit ante te. | 21 Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: »Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. |
22 Omnia mihitradita sunt a Patre meo; et nemo scit qui sit Filius, nisi Pater, et qui sitPater, nisi Filius et cui voluerit Filius revelare ”.
| 22 Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.« |
23 Et conversus ad discipulos seorsum dixit: “ Beati oculi, qui vident, quaevidetis. | 23 Majd külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: »Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. |
24 Dico enim vobis: Multi prophetae et reges voluerunt videre, quae vosvidetis, et non viderunt, et audire, quae auditis, et non audierunt ”.
| 24 Mert mondom nektek: sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, és nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.« |
25 Et ecce quidam legis peritus surrexit tentans illum dicens: “ Magister,quid faciendo vitam aeternam possidebo? ”. | 25 Ekkor fölállt egy törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: »Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?« |
26 At ille dixit ad eum: “ InLege quid scriptum est? Quomodo legis? ”. | 26 Ő ezt válaszolta neki: »Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?« |
27 Ille autem respondens dixit: “Diliges Dominum Deum tuum ex toto corde tuo et ex tota anima tua et ex omnibusviribus tuis et ex omni mente tua et proximum tuum sicut teipsum ”. | 27 Az így felelt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből ; felebarátodat pedig, mint önmagadat« . |
28 Dixitque illi: “ Recte respondisti; hoc fac et vives ”. | 28 Erre ő így szólt: »Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.« |
29 Ille autem,volens iustificare seipsum, dixit ad Iesum: “ Et quis est meus proximus? ”.
| 29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: »De ki az én felebarátom?« |
30 Suscipiens autem Iesus dixit: “ Homo quidam descendebat ab Ierusalem inIericho et incidit in latrones, qui etiam despoliaverunt eum et, plagisimpositis, abierunt, semivivo relicto. | 30 Jézus akkor így kezdett beszélni: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak. |
31 Accidit autem, ut sacerdos quidamdescenderet eadem via et, viso illo, praeterivit; | 31 Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment. |
32 similiter et Levita, cumesset secus locum et videret eum, pertransiit. | 32 Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette. |
33 Samaritanus autem quidam iterfaciens, venit secus eum et videns eum misericordia motus est, | 33 Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta, megesett rajta a szíve. |
34 et appropiansalligavit vulnera eius infundens oleum et vinum; et imponens illum in iumentumsuum duxit in stabulum et curam eius egit. | 34 Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. |
35 Et altera die protulit duosdenarios et dedit stabulario et ait: “Curam illius habe, et, quodcumquesupererogaveris, ego, cum rediero, reddam tibi”. | 35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: ‘Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’ |
36 Quis horum trium videturtibi proximus fuisse illi, qui incidit in latrones? ”. | 36 Mit gondolsz, e három közül melyik lett a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?« |
37 At ille dixit: “Qui fecit misericordiam in illum ”. Et ait illi Iesus: “ Vade et tu facsimiliter ”.
| 37 Az így felelt: »Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.« Jézus erre azt mondta neki: »Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!« |
38 Cum autem irent, ipse intravit in quoddam castellum, et mulier quaedam Marthanomine excepit illum. | 38 Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. |
39 Et huic erat soror nomine Maria, quae etiam sedenssecus pedes Domini audiebat verbum illius. | 39 Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, |
40 Martha autem satagebat circafrequens ministerium; quae stetit et ait: “ Domine, non est tibi curae quodsoror mea reliquit me solam ministrare? Dic ergo illi, ut me adiuvet ”. | 40 Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: »Uram! Nem törődsz vele, hogy a húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!« |
41 Etrespondens dixit illi Dominus: “ Martha, Martha, sollicita es et turbaris ergaplurima, | 41 Az Úr ezt válaszolta neki: »Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, |
42 porro unum est necessarium; Maria enim optimam partem elegit, quaenon auferetur ab ea ”.
| 42 pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.« |