1 Manda, o Signore l'agnello dominatore della terra dalla Pietra del deserto alla montagna della figlia di Sion. | 1 Küldjetek bárányt az ország uralkodójának Szelából a sivatag felé, Sion leányának hegyére! |
2 Come uccelli raminghi, come nidiata di uccellini dispersi saranno le figlie di Moab al passaggio dell'Arnon. | 2 Akkor majd, mint menekülő madár és mint fészkükből elkergetett madárfiókák, olyanok lesznek Moáb leányai az Arnon gázlóinál. |
3 Prendi consiglio, raduna l'assemblea, rendi folta come notte l'ombra tua nel pieno meriggio, nascondi quelli che fuggono, non tradire gli erranti. | 3 Adj tanácsot, szolgáltass igazságot, tedd árnyékodat délben olyanná, mint az éj! Rejtsd el az elűzötteket, a menekülőt ne áruld el! |
4 Sian tuoi ospiti i miei profughi, o Moab, sii tu il loro rifugio davanti al devastatore; perchè è finita la polvere, il miserabile è distrutto, è venuto meno colui che conculcava la terra. | 4 Hadd lakjanak nálad a Moábból elűzöttek, légy rejtekhelyük a pusztító elől! Mert vége lesz az elnyomásnak, megszűnik a pusztítás, eltűnik az eltipró az országból. |
5 E sopra la misericordia sarà stabilito il trono, e vi sederà per la verità, nella casa di David, un giudice amante della giustizia e veloce nel fare secondo il diritto. | 5 Akkor majd trón készül a kegyelem által, és azon hűségben ül Dávid sátrában a bíró, aki keresi a jogot, és gyors az igazságtevésben. |
6 Abbiamo sentito parlare della superbia di Moab: egli è oltremodo orgoglioso; la sua superbia, la sua arroganza, la sua rabbia vanno oltre le sue forze. | 6 Hallottunk Moáb gőgjéről: büszke nagyon; kevélységéről, gőgjéről és haragjáról, üres kérkedéséről. |
7 Per questo Moab urlerà a Moab: tutti urleranno: a quelli che fan festa sopra le muraglie di mattoni cotti al fuoco annunziate le loro piaghe; | 7 Ezért jajgatnak a moabiták Moáb miatt, valamennyien jajgatnak; Kír-Heresz kalácsai után sóhajtoznak bizony leverten. |
8 i sobborghi d'Esebon son deserti, i vigneti di Sabama i signori delle nazioni li han tagliati: i loro tralci si stendevano fino a Iazer, andavano a perdersi nel deserto, le loro propaggini lasciate passavano di là dal mare. | 8 Mert Hesbon szőlőültetvényei elhervadnak, és Sibma szőlőtője is; a nemzetek urai levágják vesszőit, pedig Jázerig értek, szerteszét kúsztak a pusztában; indái kiterjeszkedtek, túlnyúltak a tengeren. |
9 Per questo io piangerò col pianto di Iazer i vigneti di Sabama, t'inonderò colle mie lacrime, o Esebon, o Eleale, perchè sopra la tua vendemmia e la tua messe è venuto l'urlo dei calpestatori. | 9 Ezért siratom Jázer sírásával Sibma szőlőtőjét; elárasztlak könnyeimmel, Hesbon és Elále, mert szüretedkor s aratásodra csatakiáltás hangzott. |
10 E sparirà dal Carmelo la gioia e l'allegrezza, nelle vigne non ci saran più feste, nè gridi di gioia, il pigiatore non pigierà più come pel passato il vino nello strettoio: ho fatto cessare i canti dei pigiatori. | 10 Eltűnt az öröm és ujjongás a gyümölcsöskertből, és a szőlőkben nem vigadnak, nem kiáltoznak. Bort a sajtóban nem tapos a taposó, az örömkiáltás megszűnt. |
11 Per questo il mio seno per Moab freme come cetra, e le mie viscere per le muraglie di mattoni cotti al fuoco. | 11 Ezért zokog bensőm Moábért, miként a citera, és szívem Kír-Hereszért. |
12 E allora quando apparirà che Moab s'è affaticato sopra i suoi alti luoghi, entrerà nel suo santuario per pregare, e non otterrà niente. | 12 Ezek után, ha Moáb megjelenik, ha fáradozik a magaslaton, és bemegy szentélyébe, hogy imádkozzék, nem ér el semmit. |
13 Questa è la parola che il Signore ha detto sopra Moab già da un pezzo; | 13 Ez az az ige, amelyet az Úr egykor Moábról mondott. |
14 ed ora il Signore ha parlato, dicendo: « In tre anni, anni di mercenario, sarà tolta la gloria di Moab sopra tutto il gran popolo che resterà piccolo, da poco, e senza valore ». | 14 Most pedig így szól az Úr: »Még három olyan év, mint a béres évei, és csúffá lesz Moáb nemessége, az egész nagy tömeggel együtt; s maradéka kevés lesz, kicsi és nem sok.« |