1 primo uomo plasmato da Dio padre del mondo, creato da solo, ella lo custodi; | 1 Ez óvta meg azt, akit Isten először formált, a földkerekség atyját, amikor még csak ő volt megteremtve; |
2 e lo trasse fuori dal proprio peccato, e gli diè potere di dominare ogni cosa. | 2 ez vezette ki őt vétkéből, és adott hatalmat neki, hogy minden fölött uralkodjon. |
3 Ma allontanatosi da lei l'ingiusto nell'ira sua, per il furor fratricida peri. | 3 Tőle pártolt el haragjában az igaztalan, azért pusztult el testvérgyilkos indulatában. |
4 Sommersa poi a cagion di lui la terra, la salvò di nuovo la sapienza, sur un vile legno guidando il giusto. | 4 Mikor miatta özönvíz árasztotta el a földet, ismét a bölcsesség mentette meg, és vezérelte hitvány fa által az igazat. |
5 Ella, quando nella concordia dell'iniquità si fuser le genti, scopri il giusto e lo custodi irreprensibile dinanzi a Dio, e contro la tenerezza per il figliuolo lo conservò forte. | 5 Miután a népek gonosz tervükre egybegyűltek, ez találta és óvta meg az igazat, hogy Isten előtt feddhetetlen legyen, és erőssé tette fia szeretetével szemben. |
6 Ella, tra il perir degli empi, liberò il giusto sfuggito al fuoco cadente sulla Pentapoli; | 6 Ez ragadta ki az igazat a gonoszok romlásakor, mikor az Ötvárosra hulló tűz elől menekült, |
7 e a testimonianza della loro malvagità resta una terra deserta, fumigante, e piante che portan frutti fuor di stagione e — monumento d'un'anlma incredula — una colonna ritta di sale. | 7 gonoszságuk bizonysága gyanánt ott van a füstölgő sivár vidék, az idétlen gyümölcsöt termő fák, s a hitetlen lélek emlékéül álló sóoszlop. |
8 Mettendo da parte. Infatti, la sapienza, non solo fecero danno a sè col non conoscere il bene; ma della loro stoltezza lasciarono anche un ricordo ai viventi, affinchè i loro falli non potessero restar nascosti. | 8 Mivel mellőzték a bölcsesség útját, nemcsak abban vallottak kárt, hogy a jót meg nem ismerték, hanem balgaságuk emlékét is hátrahagyták az embereknek, hogy el ne titkolhassák, amiben vétkeztek. |
9 Ma la sapienza, i suoi servi fedeli li salvò dai travagli. | 9 Hű szolgáit viszont a bölcsesség ragadta ki a szorongatásból. |
10 Ella il giusto che fuggiva l'ira fraterna guidò per vie rette; e gli mostrò il regno di Dio e gli dette la scienza delle cose sante; lo fé, prosperare nelle sue fatiche e colmò [d'abbondante frutto] i suoi lavori; | 10 Egyenes úton vezérelte a bátyja haragja elől menekülő igazat, megmutatta neki Isten országát, és megadta neki a szent dolgok ismeretét. Vesződsége közepette jóléthez segítette, és fáradságát bőséggel jutalmazta. |
11 l'assistette contro le frodi [e l'ingordigia] de, suoi oppressori, e l’arricchì; | 11 Vele volt kizsákmányolóinak ármányával szemben, és gazdagsághoz juttatta, |
12 lo custodì da' nemici e dagli insidiatori lo mise al sicuro; gli procacciò la vittoria in una vigorosa lotta, perchè imparasse che più forte d'ogni cosa è la sapienza, | 12 megőrizte ellenségektől, megóvta üldözőktől, és kemény viadalban neki juttatta a győzelmet, hogy belássa: a bölcsesség hatalmasabb mindennél. |
13 Ella non abbandonò il giusto venduto, ma lo salvò dal peccatori; scese con lui nella fossa, | 13 Ez nem hagyta cserben az eladott igazat, hanem megóvta a bűntől, leszállt vele a verembe, |
14 e nelle catene non l'abbandonò; finché apportò a lui lo scettro del regno e potestà sul suoi oppressori; e bugiardi dimostrò coloro che l’avevano infamato, e gli procacciò gloria eterna. | 14 és nem hagyta el a bilincsekben sem, amíg meg nem hozta neki a kormánypálcát s a hatalmat elnyomói fölött. Meghazudtolta az ellene vádaskodókat, és örök hírnevet szerzett neki. |
15 Ella il popolo santo e l'irreprensibile stirpe liberò dalle nazioni che la tribolavano. | 15 Ez ragadta ki a szent népet, a feddhetetlen ivadékot, az elnyomó nemzet hatalmából, |
16 Entrò nell'anima del servo del Signore, e fronteggiò re terribili con portenti e prodigi. | 16 ez vonult be Isten szolgájának lelkébe, mire ő csodákkal és jelekkel állt ellen félelmes királyoknak. |
17 Rese ai giusti la mercede delle loro fatiche, li condusse per via meravigliosa, e fu per essi quasi ombra di giorno e luce stellare di notte. | 17 Megadta az igazaknak kényszermunkájuk jutalmát, csodás utakon vezérelte őket, nappal lepel volt számukra, éjjel pedig csillagfény. |
18 Li trasportò attraverso il mar Rosso, e li tragittò per mezzo all'acqua molta. Sommerse poi nel mare i loro nemici, e dal profondo dell'abisso li rigettò fuori; onde i giusti rapiron le spoglie degli empi, | 18 Átvitte őket a Vörös-tengeren, átvezette őket a nagy vízen, |
19 e celebrarono, o Signore, il tuo santo nome, e la propugnatrice tua mano lodarono ad una voce. | 19 ellenségeiket pedig a tengerbe merítette, s a tenger mélységéből partra vetette. Ezért az igazak kifosztották a gonoszokat, |
20 Perchè la sapienza aprì la bocca de, mutoli, e le lingue de' bambini rese eloquenti. | 20 és énekkel dicsérték Uram, szent nevedet. Egyetértve magasztalták győztes kezedet, |
| 21 a bölcsesség ugyanis megnyitotta a némák száját, s a gyermekek nyelvét ékesszólóvá tette. |