1 - E Dio si ricordò di Noè e di tutti gli animali e bestie che erano con esso nell'arca, e mandò un vento sulla terra, e le acque s'abbassarono. | 1 Ekkor megemlékezett Isten Noéról, s minden állatról és minden baromról, amely vele volt a bárkában. Szelet támasztott a földön, és a vizek apadni kezdtek. |
2 Furon chiusi i fonti dell'abisso e le cateratte del cielo, e rattenuta dal cielo la pioggia. | 2 Bezárultak a mélység forrásai és az ég zsilipjei, s megszűnt az eső az égből. |
3 Le acque cominciarono a ritirarsi dalla terra, diminuendo; cominciarono a calare dopo centocinquanta giorni. | 3 A vizek visszahúzódtak a földről, folytak visszafelé, és százötven nap múlva apadni kezdtek. |
4 Il mese settimo, ai ventisette del mese, l'arca si posò sui monti dell'Armenia. | 4 A hetedik hónapban, a hónap tizenhetedik napján megállapodott a bárka Ararát hegyein. |
5 Le acque andaron decrescendo sino al decimo mese; in questo infatti, il giorno primo del mese, apparvero le cime dei monti. | 5 A vizek pedig egyre apadtak a tizedik hónapig: s a tizedik hónapban a hónap első napján előtűntek a hegyek ormai. |
6 E passati quaranta giorni, Noè, aperta la finestra da lui fatta nell'arca, lasciò andare il corvo, | 6 Amikor aztán még negyven nap elmúlt, kinyitotta Noé a bárka ablakát, amelyet készített, és kibocsátotta a hollót; |
7 il quale uscì e non tornò sinchè le acque non s'asciugarono sulla terra. | 7 az ide-oda szállt, majd visszatért, mert a vizek még nem száradtak fel a földön. |
8 Dopo quello, mandò la colomba, per vedere se l'acque fossero sparite dalla faccia della terra. | 8 Ez után kibocsátotta a galambot is, hogy lássa, megszűntek-e már a vizek a föld színén. |
9 Essa, non avendo trovato ove posare il piede, tornò a lui nell'arca; le acque infatti erano ancora su tutta la terra. Noè stese la mano, e presa la colomba la rimise nell'arca. | 9 De az, mivel nem talált helyet, ahol megpihenhetett volna a lába, visszatért hozzá a bárkára – ugyanis víz volt még az egész földön. – Erre ő kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette a bárkába. |
10 Aspettati poi altri sette giorni, di nuovo mandò fuori la colomba dall'arca. | 10 Ezután várt még másik hét napig, s akkor újra kibocsátotta a galambot a bárkából. |
11 Ed essa tornò a lui sulla sera, portando in bocca un ramoscello d'olivo con verdi foglie. Comprese allora Noè che le acque erano scomparse di sulla terra. | 11 Az pedig estefelé visszatért hozzá, és zöld levelű olajfagallyat hozott a csőrében. Noé megértette, hogy megszűnt a víz a földön, |
12 Aspettò tuttavia altri sette giorni, e poi lasciò andare la colomba, che più a lui non tornò. | 12 de várt még másik hét napig, aztán kibocsátotta a galambot, és az többé nem tért vissza hozzá. |
13 Pertanto, a dì uno del mese primo dell'anno secentesimoprimo, le acque erano calate sopra la terra, ed aperto Noè il tetto dell'arca, vide che la superficie della terra era all'asciutto. | 13 Így tehát, Noé hatszázegyedik esztendejében, az első hónapban, a hónap első napján leapadtak a vizek a földön. Noé kinyitotta a bárka fedelét, kitekintett, és látta, hogy megszáradt a föld színe. |
14 Ai ventisette del mese secondo, era ben secca. | 14 A második hónapra, a hónap huszonhetedik napjára megszáradt a föld. |
15 Allora Dio parlò a Noè, e disse: | 15 Ekkor Isten így szólt Noéhoz: |
16 «Esci dall'arca, tu e la tua moglie, i tuoi figli e le loro mogli con te. | 16 »Szállj ki a bárkából, te és veled a feleséged, fiaid és a fiaid feleségei! |
17 Tutti gli animali che son presso di te, d'ogni specie, sia di volatili sia di bestie o di rettili striscianti sulla terra, conducili teco; rientrate sulla terra, crescete e moltiplicatevi su di essa». | 17 Hozd ki magaddal az összes állatot, amely veled van, minden testet, szárnyast, lábasjószágot, és minden csúszómászót, amely nyüzsög a földön! Járjatok-keljetek a földön: szaporodjatok és sokasodjatok rajta!« |
18 Uscì allora Noè co' suoi figli, la sua moglie, e le mogli de' suoi figliuoli con lui. | 18 Kiszállt tehát Noé és vele fiai, a felesége és fiainak a feleségei, |
19 E tutti gli animali, bestie e rettili striscianti sulla terra, secondo la loro specie, usciron dall'arca. | 19 és kijött a bárkából valamennyi állat, lábasjószág és csúszómászó, amely nyüzsög a földön, faja szerint. |
20 Noè edificò un altare al Signore, e, presi tutti gli animali ed uccelli, mondi, ne offrì olocausto sopra l'altare. | 20 Ekkor Noé oltárt épített az Úrnak, vett minden tiszta állatból és madárból, és egészen elégő áldozatokat mutatott be az oltáron. |
21 Il Signore ne gustò l'odore soave, e disse: «Mai più maledirò la terra a cagion degli uomini; perchè i sensi ed i pensieri del cuore umano inclinano al male sin dall'adolescenza; non più dunque percoterò tutti gli esseri viventi, come ho fatto ora. | 21 Az Úr megérezte a kedves illatot, és szívében azt mondta az Úr: »Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt: mert az emberi szív gondolata ifjúságától fogva hajlik a rosszra. Nem sújtom többé az összes élőlényt úgy, ahogy tettem. |
22 Finchè la terra starà, la sementa e la mèsse, il freddo ed il caldo, l'estate e l'inverno, la notte ed il giorno non verranno meno». | 22 Amíg tartanak a föld napjai, meg nem szűnik többé a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, az éjszaka és a nappal.« |