Salmos 17

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Oración. De David. Escucha, Yahveh, la justicia, atiende a mi clamor, presta oído a mi plegaria, que no es de labios engañosos.	1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, méltasd figyelemre könyörgésemet. Hallgasd meg könyörgésemet, nem álnok ajakról fakad.
2 Mi juicio saldrá de tu presencia, tus ojos ven lo recto.	2 Színed elől jöjjön igazság nekem, szemed lássa meg igazamat.
3 Mi corazón tú sondas, de noche me visitas; me pruebas al crisol sin hallar nada malo en mí; mi boca no claudica	3 Vizsgáld meg szívemet, és látogasd meg éjjel, tégy tűzpróbára engem, és nem találsz bennem gonoszságot.
4 al modo de los hombres. La palabra de tus labios he guardado, por las sendas trazadas	4 Szám nem beszélt emberek dolgáról, kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos utakat.
5 ajustando mis pasos; por tus veredas no vacilan mis pies.	5 Tartsd meg léptemet a te ösvényeiden, hogy meg ne inogjon a lábam.
6 Yo te llamo, que tú, oh Dios, me respondes, tiende hacia mí tu oído, escucha mis palabras,	6 Hozzád kiáltok, hisz te meghallgatsz, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg szavaimat!
7 haz gala de tus gracias, tú que salvas a los que buscan a tu diestra refugio contra los que atacan.	7 Mutasd meg csodás irgalmadat, hiszen megmented az üldözőktől azokat, akik jobbodban bíznak!
8 Guárdame como la pupila de los ojos, escóndeme a la sombra de tus alas	8 Óvj, mint szemed fényét, nyújts szárnyad árnyékában menedéket nekem
9 de esos impíos que me acosan, enemigos ensañados que me cercan.	9 a gonoszok elől, akik nyomorgatnak engem! Ellenségeim dühöngve körülkerítettek,
10 Están ellos cerrados en su grasa, hablan, la arrogancia en la boca.	10 bezárták kövér szívüket, szájuk ontja a kevélységet.
11 Avanzan contra mí, ya me cercan, me clavan sus ojos para tirarme al suelo.	11 Megleptek, s íme, körülvesznek, rám szegezik szemüket, hogy földre terítsenek.
12 Son como el león ávido de presa, o el leoncillo agazapado en su guarida.	12 Tekintetük, mint a prédára kész oroszláné, s mint a rejtekhelyén meghúzódó oroszlánkölyöké.
13 ¡Levántate, Yahveh, hazle frente, derríbale; libra con tu espada mi alma del impío,	13 Kelj fel, Uram! Előzd meg és terítsd le őt! Ments meg engem kardoddal az istentelentől,
14 de los mortales, con tu mano, Yahveh, de los mortales de este mundo, cuyo lote es la vida! ¡De tus reservas llénales el vientre, que sus hijos se sacien, y dejen las sobras para sus pequeños!	14 karoddal a halottaktól, Uram, a holtaktól, akiknek nincs már részük az életből! Töltsd meg hasukat javaiddal, hadd lakjanak jól gyermekeik, s hagyják fiaikra, ami megmarad.
15 Mas yo, en la justicia, contemplaré tu rostro, al despertar me hartaré de tu imagen.	15 Én azonban igazságban látom meg arcodat, és színed látása tölt el amikor fölébredek.