Primo libro delle Cronache 16

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Portarono adunque l'arca di Dio e la collocarono in mezzo al tabernacolo, che Davide avea piantato per essa, e offrirono olocausti e vittime pacifiche al cospetto di Dio.	1 Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.
2 Quando Davide ebbe finito di offrire olocausti e vittime pacifiche, benedisse il popolo nel nome del Signore	2 Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,
3 e distribuì a tutti, agli uomini come alle donne, una torta di pane, una porzione di carne di bue arrostita e del fior di farina fritta nell'olio.	3 és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.
4 Stabilì dinanzi all'arca del Signore alcuni leviti che servissero e ricordassero le opere di Dio e glorificassero e lodassero il Signore Dio d'Israele.	4 A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:
5 Erano questi Asaf primo di tutti, e dietro a lui Zaccaria; quindi Jaiel, Semiramot, Jeiel, Matatia, Eliab, Banaia e Obededom; Jeiel era a capo di quelli che sonavano i salteri e le lire; Asaf faceva risonare i cembali;	5 Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,
6 Banaia e Jaziel sacerdoti dovevano sonare sempre la tromba dinanzi all'arca dell'alleanza del Signore.	6 Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.
7 In quel giorno Davide costituì Asaf e i fratelli di lui perchè celebrassero le lodi del Signore.	7 Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:
8 Lodate il Signore e invocate il suo nome, fate conoscere tra i popoli le opere sue.	8 »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.
9 Cantate a lui e intonate a lui dei salmi, e narrate tutte le sue meraviglie.	9 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.
10 Lodate il suo santo nome, gioisca il cuore di chi cerca il Signore.	10 Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.
11 Cercate il Signore e la sua forza, cercate sempre la sua faccia.	11 Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.
12 Ricordatevi delle meraviglie che egli ha fatto, dei suoi prodigi e dei giudizi della sua bocca.	12 Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,
13 O voi, schiatta d'Israele, suo servo, o figliuoli di Giacobbe eletti suoi!	13 ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.
14 Egli è il Signore Dio nostro: i suoi giudizi [si esercitano] su tutta la terra.	14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.
15 Ricordatevi sempre del suo patto, della parola, che ha comandata per mille generazioni,	15 Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,
16 [dell'alleanza], che contrasse con Abramo, e del giuramento di lui con Isacco.	16 szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.
17 Lo costituì come un precetto per Giacobbe, e come un patto sempiterno per Israele,	17 Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,
18 dicendo: «Io ti darò la terra di Canaan, come porzione della nostra eredità».	18 mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’
19 Essi eran pochi di numero, pochi e forestieri nel paese.	19 Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,
20 E se ne andavan da nazione in nazione e da un regno ad un altro popolo.	20 s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,
21 Non permise ad alcuno di opprimerli, anzi castigò i re a cagione di essi.	21 senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,
22 Non toccate i miei unti, e non fate del male ai miei profeti.	22 mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’
23 Cantate al Signore, [abitanti di] tutta la terra, annunciate di giorno in giorno la sua salvezza;	23 Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,
24 narrate tra le genti la sua gloria, tra tutti i popoli le sue meraviglie.	24 beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.
25 Poichè il Signore è grande e degno d'infinita lode, e terribile sopra tutti gli dèi.	25 Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,
26 Poichè tutti gli dèi delle genti sono idoli, ma il Signore ha fatto i cieli.	26 mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.
27 La lode e la magnificenza dinanzi a lui, la fortezza e il gaudio nella sua dimora.	27 Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.
28 Famiglie dei popoli rendete al Signore, rendete al Signore gloria e impero.	28 Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,
29 Date al Signore la gloria [dovuta] al suo nome, portate un sacrificio e venite alla sua presenza, e adorate il Signore coi sacri ornamenti.	29 ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.
30 Si commuova dinanzi a lui tutta la terra; egli ha fondato il mondo nella sua stabilità.	30 Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.
31 I cieli esultino e la terra sia nell'allegrezza, e si dica fra le nazioni: «Il Signore regna».	31 Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’
32 Risuoni il mare e tutto ciò che è in esso: esultino le campagne e tutto ciò che esse contengono.	32 Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.
33 Gli alberi della foresta canteranno lodi dinanzi al Signore, perchè venne a giudicare la terra.	33 Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.
34 Lodate il Signore, poichè egli è buono, poichè la sua misericordia dura in perpetuo.	34 Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,
35 E dite: «Salvaci, o Dio salvatore nostro; riuniscici e toglici dalle nazioni, affinchè lodiamo il tuo santo nome e godiamo cantando le tue lodi.	35 s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.
36 Benedetto il Signore Dio d'Israele, dall'eternità fino all'eternità; e tutto il popolo gridi: - Amen - e [canti] un inno al Signore».	36 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«
37 Davide lasciò adunque dinanzi all'arca dell'alleanza del Signore Asaf e i suoi fratelli, perchè servissero sempre, ogni giorno, al cospetto dell'arca secondo i loro turni.	37 Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.
38 Obededom poi e i suoi fratelli eran in numero di sessantotto e [Davide] costituì portieri Obededom figlio di Iditun ed Osa;	38 Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.
39 mentre incaricò il sacerdote Sadoc e i suoi fratelli sacerdoti, che erano dinanzi al tabernacolo del Signore sull'altura, che sta in Gabaon,	39 Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,
40 di offrire olocausti al Signore sopra l'altare degli olocausti sempre, mattina e sera, secondo ciò che è stato scritto nella legge del Signore imposta ad Israele.	40 hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.
41 E dopo di lui Eman e Iditun e gli altri che erano stati scelti nominatamente per lodare il Signore: «La cui misericordia dura in eterno.»	41 Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,
42 Eman dunque e Iditun sonavano la tromba e scuotevano i cembali e ogni genere di strumenti musicali per cantare al Signore; mentre i figli di Iditun furon costituiti portieri.	42 Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.
43 Tutto il popolo poi se ne ritornò a casa, come pure Davide per benedire anche la sua casa.	43 Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.